Az azonnali kérdések órájában először Jakab Péter, a Jobbik elnöke szólalhatott fel. „Mennyire hiteles a kormány politikája?” – címmel intézett kérdést Orbán Viktor miniszterelnökhöz. A Jobbik vezetője a miniszterelnök azon – az évértékelőn elmondott – mondatait kritizálta, amely szerint az ország legjobb évtizedét éli az elmúlt száz évben. Jakab Péter ekkor igyekezett egy apokaliptikus országképet felvázolni, majd azt kérte: erről az országról is mondjon néhány gondolatot.
– Az ön felszólalásai hemzsegnek a személyes sértegetésektől, ezekről továbbra sem veszek tudomást – mondta Orbán Viktor, aki emlékeztette Jakabot, hogy jelenlegi politikai szövetségesei vitték csődbe az országot.
– A klímaválság elérte a Jobbikot: olvad, mint a jéghegy – utalt a miniszterelnök arra, hogy számos politikus lépett ki a pártból Jakab elnökké választása óta.
– A kormány szidalmazása helyett kapják össze magukat – mondta a miniszterelnök. Jakab úgy replikázott, hogy a Jobbik mégsem gyengült meg, mert „a dunaújvárosi jéghegynél léket kapott a fideszes Titanic”, majd tovább sorolta az ország általa jelentősnek vélt problémáit.
A miniszterelnök viszontválaszában jó munkát kívánt az újonnan megválasztott képviselőnek és nem felejtette el megemlíteni, hogy a parlament új, jobbikos tagja a „Gyurcsány-féle baloldallal” szerzett mandátumot. A miniszterelnök felolvasta Jakab egyik korábbi nyilatkozatát, amelyet szövetségeseiről mondott: „…ne gondolja, hogy nekem annyira egyszerű mondjuk Dobrev Klárával egy színpadon állni, igenis akkor nyelnem kell nagyokat”. – Jó nyeldeklést elnök úr! – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ne felejtse el lekapcsolni utolsóként a villanyt, ha már mindenki kilépett a Jobbikból.
Harangozó Tamás bírálta a miniszterelnököt, aki szerinte válaszadás helyett a kérdést feltevőt támadja. Az MSZP-s képviselő arról kérdezte a kormányfőt, hogy egy faluvégi vályogházból eljuthat-e valaki a csúcsra Magyarországon, mint ez vele is történt. – A zsidó törvényeket idéző hangulatkeltés ilyen irányba visz? – kérdezte Harangozó.
Amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten. Tisztességes kérdésre, tisztességes választ adunk, ha támadnak, visszatámadunk – reagált Orbán Viktor. Hozzátette: ha már Harangozó a zsidótörvényeket emlegette, akkor el kellene gondolkodnia azon, hogy az MSZP egy olyan párttal van szövetségben, amelynek alelnöke összeírta volna a zsidó származású képviselőket.
A fiatalokat illetően Orbán kijelentette, hogy 2010 óta sokkal több esélye van a nehézsorsú fiataloknak a felemelkedésre, mint a balliberális kormányok alatt volt.
Viszontválaszában Harangozó úgy vélekedett, hogy a miniszterelnöknek fogalma sincs, hogy milyen országban él. Orbán Viktor erre azt mondta, 2010-ben Magyarországon 3,6 millió ember dolgozott, és 11-12 százalékos volt a munkanélküliség. – Ehhez képest ma 4,5 millió ember dolgozik, ha munka van, akkor mindenre nyílik lehetőség – fogalmazott.
Fotó: Havran Zoltán
Arató Gergely, a DK képviselője az egészségügy és a koronavírus, valamint az oktatás és a kivándorlás témakörében tett fel kérdést Orbán Viktornak. A miniszterelnök ismét kiemelte: a koronavírus ma reggeli tudásunk szerint még nincs jelen az országban, de szinte biztosan megjelenik a fertőzés hazánkban is.
– Erre fel kell készülni, ez egy szakmai kérdés, de politikai kérdést csinálnak belőle. Az operatív törzs egy hónapja felállt, a szakemberek teszik a dolgukat – emelte ki a kormányfő.
Arató Gergely viszontválaszában úgy replikázott, hogy ő és pártja a kormányban nem bíznak, az egészségügyi dolgozókban igen. Orbán Viktor viszontválaszában emlékeztetett, hogy 2003 és 2009 között egyedül Magyarországon csökkentek az egészségügyi kiadások és a baloldali kormányok mintegy 600 milliárd forintot vettek ki az egészségügyből. – 6000 egészségügyi dolgozót elbocsátottak – mondta a kormányfő, aki azt is megemlítette, hogy még tandíjat is be akartak vezetni a szocialisták, amelynek népszavazással kellett elejét venni.
Keresztes László Lóránt azt kérdezte, hogy a kormány milyen esélyt ad a magyar fiataloknak annak tükrében, hogy az utóbbi tíz évben több százezren hagyták el az országot. Az LMP frakcióvezetője arra is választ várt, hogy a kormány mikor lép vissza az egyre csak halasztott paksi projekt mögül.
Orbán Viktor válaszában azt mondta, elismeréssel van azon fiatalok iránt, akik kipróbálják magukat külföldön. – Önök mindig úgy beszélnek a külföldi magyarokról, mint akik valami rosszat tennének – tette hozzá.
A kormányfő hangsúlyozta: a térségben nálunk a legalacsonyabb a külföldön dolgozók aránya, tavaly pedig többen jöttek haza, mint amennyien elmentek, amit ugyancsak nem lehet kritizálni, hiszen mindenkinek személyes döntése, hogy hol a legjobb neki.
A miniszterelnök Pakssal kapcsolatban azt mondta: nem lehet nélkülözni az atomenergiát, ha széndioxid-mentes gazdaságot akarunk, ahhoz szükség van nukleáris energiára, amihez kéri az LMP támogatását is.
Keresztes viszontválaszában úgy vélte, hogy a fiatalok nem kalandvágyból, hanem kényszerűségből mennek külföldre, egyúttal vitatta az atomenergia szükségességét, amiről nem kérdezték meg az embereket.
– 2014-ben a paksi bővítés volt az akkori kampány kiemelt témája, amire meg is született a válasz – reagált a kormányfő. Megjegyezte: azok az országok, ahol bezárták az atomerőműveket, ott szénerőműveket építenek. Mi ezt a csapdát akarjuk elkerülni – mondta.
Mellár Tamás Párbeszédes képviselő meglepő, vagy inkább megdöbbentő felvetéssel élt a miniszterelnök felé. Mellár szerint a Kádár-rendszerben ő maga „kulákgyerekként” egyetemi diplomához juthatott, míg a rendszerváltás után leginkább az értelmiségi gyermekek közül kerültek ki a diplomások. – Az idő megzavarja az ember emlékeit – válaszolt a miniszterelnök, aki kiemelte, hogy a Kádár-rendszerben az emberek 10 százaléka diplomázott, míg a rendszerváltás után ez az arány 30 százalékra emelkedett. Mellár viszontválaszában jelezte, hogy a diploma elértéktelenedett és a mesterképzéseken, illetve a doktori iskolák esetében érvényesül az általa említett kontraszelekció. Orbán hangsúlyozta, hogy 2011-ben hagyta abba Mellár szakmai fejtegetéseinek követését, amikor a közgazdász azt mondta, hogy ha nyárra nincs IMF-szerződés, akkor bedőlhet a magyar gazdaság és az egyezségnek nincs alternatívája.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője a határőrség hiányát kérte számon a miniszterelnökön, aki azonban kiemelte: jelenleg a rendőrök és a katonák együtt látják el a határ védelmét, méghozzá sikeresen. – Még az ellenzéki szimpatizánsok sem vitatják a határvédelem hatékonyságát – emlékeztetett a miniszterelnök. Z. Kárpát ezután azt kifogásolta, hogy nem kapott világos választ a kérdésére. – Elmondtam világosan, hogy a rendőrök és a katonák közösen védik a határt, feladatukat hibátlanul ellátják. Ha valami jól működik, akkor miért kellene azon változtatni? Miért nem érti, hogy ez egy válasz? – kifogásolta a miniszterelnök Z. Kárpát értetlenkedését.
Dömötör: Egyes pártok hisztériakeltésre használják a koronavírust
A koronavírus volt a vezető téma az Országgyűlésben, ahol az ellenzéki képviselők a kormány intézkedéseit bírálták napirend előtt. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arra figyelmeztetett, hogy a nemzetpolitika és a családtámogatások mellett a koronavírus olyan ügy, amely nemzeti összefogást igényel, azonban egyes pártok hisztériakeltésre használják a témát.
