Magyarnak lenni a Kárpát-medencében ma már nem hátrány, hanem egyre inkább előny, és ha a magyarság nem adja fel a reményt, ha közös erővel tud küzdeni, akkor nincs erő, amely megtörheti a nemzetet – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden az aradi megbékélés parkjában.
Az idei gyásznapon a koronavírus-járvány miatt csak korlátozott számban vehettek részt a megemlékezők, akik egymástól távol, maszkot viselve hallgathatták a beszédeket, helyezhették el koszorúikat, gyertyáikat.
A magyar szabadságharc 171 éve kivégzett 13 vértanújának tiszteletére emelt Szabadság-szobor mellett elmondott beszédében Potápi Árpád János azt hangsúlyozta, hogy Arad nemcsak az itt élőké, hanem minden magyaré is. Azt a szakadékot jelképezi, amelyet azért ástak, hogy belezuhanjon a magyar nemzet – mondta.
„Mégis itt vagyunk. Arad a magyarság töretlen élni akarásának jelképe is” – állapította meg.
Úgy vélte, sem 1849-ben, sem Magyarország száz évvel ezelőtti feldarabolása után senki sem adott volna sokat azért, hogy a nemzet valaha fel tud állni az őt ért csapásból. A nemzet ennek ellenére túlélte a vesztes huszadik századot is. „Ma minden esélyünk megvan arra, hogy a huszonegyediket megnyerjük” – jelentette ki a politikus. Megemlítette: az elmúlt 10 évben óvodák, iskolák, templomok, közösségi terek újultak meg és épültek. Egységes Kárpát-medencei teret sikerült létrehozni a kultúrában, az oktatásban és a gazdaságban is. „Közösen értük el azt, hogy magyarnak lenni a Kárpát-medencében ma már talán nem hátrány, hanem egyre inkább előny” – fogalmazott az államtitkár.
Azt is megemlítette, hogy a Kárpát-medencét az itt élő népek összefogásával, az egymás iránti tiszteletre és megbecsülésre alapozva kell felemelni.
„Történelmünk ma arra tanít bennünket, akárhány Arad jöhet ránk, ha nem adjuk fel a reményt, ha közös erővel tudunk küzdeni, akkor nincs erő, amely megtörhet bennünket.” – fogalmazott aradi megemlékező beszédében Potápi Árpád János államtitkár.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadságért minden nemzedéknek újra és újra meg kell harcolnia.
„Egy világjárvány, bár megváltoztatja életvitelünket, szokásunkat, nem fogadhatjuk el, hogy a szabadságunkat felszámolja” – fogalmazott a politikus. Kijelentette: a magyarságon múlik, hogy a decemberi parlamenti választások után lesz-e erős magyar képviselet, és az képes lesz-e hozzájárulni egy olyan stabilitáshoz, amely véget vet az elmúlt nyolc esztendő romániai bizonytalanságának. „Hiszek abban, hogy a mi szabadságunk, a mi erőnk mindig stabilizáló hatású a román társadalomban” – tette hozzá.
Kijelentette: a tény, hogy Marosvásárhely húsz év után megint magyar polgármestert választott, azt üzeni, hogy van ok reménykedni.
„Ma, amikor a jövő felé tekintünk, de a szabadsághősökre emlékezünk, akkor jó okunk van azt hinni, hogy képesek vagyunk nemcsak talpra állni, nemcsak építkezni, hanem jó példát mutatni a többségnek és meggyőzni őket arról is, hogy a magyarokkal együtt, a biztonságban élő magyarokkal együtt, az erős magyar közösséggel együtt ez az ország is több és gazdagabb lesz!” – mondta Kelemen Hunor.
Az aradi megemlékezés kedden délután a vesztőhelyen álló obeliszk mellett kezdődött, majd a belvárosi minorita templomban folytatódott, ahol Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök mutatott be megemlékező misét.
„Szép és dicsőséges dolog a hazáért meghalni, de még szebb a hazáért élni. Ez a mi feladatunk. (.) Fogjunk össze nemzetünkért, a megmaradásunkért. Ezt várja tőlünk isten” – fogalmazott prédikációjában a püspök.
A Szabadság-szobrot Arad és Arad megye elöljárói is megkoszorúzták.
