Novák Katalin: Rombolni gyorsan lehet, stabil alapokra igényesen építkezni lassabban tudunk

– Csak az a gazdaságpolitika lehet igazán sikeres, amelyik a családokat támogatja, és a családtámogatás akkor sikeres igazán, ha hozzájárul a gazdaság erősítéséhez – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Novák Katalin, akit a Családvédelmi Akcióterv első évfordulója alkalmából kérdeztünk. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár hangsúlyozta: mintegy kétszázezer család kapott összesen kilencszázmilliárd forintnyi támogatást az elmúlt egy évben csak az akcióterven keresztül. Novák Katalin arról is beszélt, hogy a Soros György által fölvetett „soha le nem járó hitel” szókapcsolat valójában örök adósrabszolgaságot jelent.

20200619. Budapest Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– A családtámogatásokból a járvány idején sem vettünk el semmit. Fontos alapelv volt, hogy noha nehezebb gazdasági időszak jön, akkor is tabunak számít ez a terület.

Sőt, a járvány kezdete óta bevezettük az ingyenes KRESZ- és nyelvvizsga lehetőségét a cseden, gyeden és gyesen lévőknek. Döntöttünk a 13. havi nyugdíj visszavezetéséről is, gondolva az idősebb családtagokra is.

A babaváró támogatásnál rugalmasabbá tettük az igénylés lehetőségét. Jövőre pedig a költségvetés tervezete szerint még többet fordítunk családtámogatásokra, hiszen csaknem 2300 milliárd forintra nő ez az összeg. Ez hatalmas fejlődés 2010-hez képest – amikor ugyanez a tétel még csak 960 milliárd forint volt –, de 64 milliárddal több az idei összegnél is.

Sikeres kisközösségek, sikeres gazdaság

– Talán még Családvédelmi Akcióterv II. is lesz?

– Biztos vagyok benne, hogy lesz. Arra nem számítok, hogy már idén, de a jövőben igen, hiszen még mindig van olyan terület, ahol tudunk segíteni a családoknak. Ne felejtsük el, hogy csak idén teljesedik ki az első akcióterv. A négygyermekes édesanyák szja-mentessége és a nagyszülői gyed idén januárban indult el.

Jövő júliusban pedig a csecsemőgondozási díj összegét az édesanya teljes fizetésének mértékére emeljük.

Ez azt jelenti, hogy egy gyermeket vállaló anyának a nettó jövedelme magasabb lesz, mint a szülés előtti időszakban volt. Akinek kisbabája születik, így többet kereshet majd, mintha nem vállalt volna gyereket. Azt szeretnénk, hogy a gyermekvállalás ne hátrány legyen, hanem előny.

– Van hiányérzete valamivel kapcsolatban? Volt a Családvédelmi Akciótervnek olyan eleme, amelyik nem teljesítette be a várakozásait?

– Bizonyára vannak területek, ahol lehetne még előrelépni. A csok nagyon népszerű, de érkeztek hozzánk visszajelzések például a Nagy-Britanniában dolgozó magyaroktól, hogy nem tudták igazolni hozzá a megfelelő munkaviszonyt, mert az ottani rendszer más, ezért megváltoztattuk a szabályozást. A doktori képzésben ösztöndíjat kapók esetében az önrész felmutatásánál volt bank, amelynél nehézséget okozott ennek a jövedelemnek az elfogadtatása. Számos ilyen „apróság” van, amikor át kell alakítani a szabályozást, hogy mindenki, aki szeretne, részesülhessen a támogatásokban.

Sokoldalú támogatások szinte minden élethelyzetre

A tavaly júliustól elérhető intézkedésekkel lényegében elhárult az akadály az elől, hogy a több gyermeket nevelő családok saját otthonhoz jussanak, hiszen akár több tízmillió forint vissza nem térítendő támogatás vagy kedvezményes hitel érhető el számukra.

– A demográfusok arra figyelmeztetnek, hogy a gyermekvállalási korból éppen kiöregedőben lévő generáció családalapítási terveinek megvalósulása rengeteget számít. Most a járvány miatt kimaradt egy fél esküvői szezon. A fiatalok idén tavasszal nem tudtak ismerkedni, nyáron is sok tömegrendezvény elmarad. Ez mekkora gondot jelenthet?

– Bízom benne, hogy a járvány legfeljebb csak eltolja valamennyire a családalapításra vonatkozó döntéseket. A bezártság után még jobban vágynak az emberek a személyes kapcsolatokra. Rengetegen döbbenhettek rá arra, hogy ezek tartósan nem pótolhatók online beszélgetésekkel. Optimistaként remélem, hogy ez a helyzet felbátorítja majd az embereket, hogy nyáron minél többet találkozzanak egymással.

Talán az is segíthet, hogy idén szinte mindenki itthon marad és Magyarországon fog üdülni. Nemcsak a hazánkat, hanem egymást is jobban megismerhetjük majd.

A gazdasági vetülete ennek a kérdésnek nagyobb aggodalomra adhatna okot, mivel aki elveszíti az állását, nehezebben hoz döntést a családalapításról, de reményeink szerint hazánk gyorsabban fog talpra állni sok más államnál, mert jó gazdasági helyzetből indultunk a járvány előtt, időben reagáltunk, és nagyon fegyelmezetten viselkedtek a magyar emberek. Ez esélyt ad arra, hogy a családoknak nem kell lemondaniuk a gyermekvállalásról, és a járvány esetleges negatív hatása csak átmeneti lesz. Bizonyára sok esküvőt nem nyáron tartanak meg, de hosszú távon talán nem lesz ennek negatív hatása. Eddig legalábbis – a március-áprilisi adatok alapján – nem látszik, hogy visszaesett volna a házasodási kedv a járvány alatt, sőt

majdnem negyven százalékkal többen keltek egybe még ebben az időszakban is, mint tavaly ugyanekkor.

A május az első olyan hónap, amikor tapasztalhatók voltak a járvány hatásai a házasságkötéseknél. Sok család felismerhette mostanában az együtt töltött idő fontosságát, és noha vannak, akik szerint ez a konfliktusokat erősíti, én a hozzánk eljutott kedvező visszajelzések alapján úgy vélem, hogy sok család megtalálhatta az erőforrást ahhoz, hogy vállaljanak még gyermeket.

Fotó: Kurucz Árpád

– Miként illeszkednek a Családvédelmi Akcióterv intézkedései a kabinet gazdaságpolitikájához, a munkaalapú társadalom elképzeléséhez?

– Kéz a kézben jár kormányunk család- és gazdaságpolitikája. Csak az a gazdaságpolitika lehet igazán sikeres, amelyik a családokat támogatja, és a családtámogatás akkor sikeres igazán, ha hozzájárul a gazdaság erősítéséhez. Olyan demográfiailag erősödő, fiatalodó, gyarapodó nemzet a célunk, amelyik gazdaságilag is életképes. Az adórendszerünk a családi adókedvezménnyel és a négygyermekes anyák szja-mentességével is ezt a célt szolgálja.

Az adórendszeren keresztül is támogatjuk azokat, akik gyermeket vállalnak, mivel szerintünk a gazdaságélénkítés egyik fontos pillére a jövedelmet terhelő adók csökkentése.

Az otthonteremtési támogatások bizonyos értékválasztást tükröznek. A legfontosabb pedig a munkaalapú közösség megerősítése. Több mint 11 százalékos munkanélküliséggel vettük át az országot, és sikerült ezt négy százalék alá szorítani. Úgy tűnik, ez a járvány miatt sem fog tartósan visszaemelkedni, mert van munkalehetőség hazánkban. Ebben a helyzetben joggal várjuk el mindenkitől, hogy dolgozzon. Fontos próbája volt a munkaalapú társadalomnak a járvány. Óriási volt a kísértés, és az ellenzék folyamatosan szorgalmazta is, hogy térjünk vissza a segélyalapú szemlélethez, hosszabbítsuk meg a munkanélküli-segély időtartamát ahelyett, hogy próbáljuk megmenteni a munkahelyeket és újakat kínálni. A közösség azonban kiállta a próbát, és

az emberek nem mondtak le róla, hogy munkából éljenek.

Nem segélyért, hanem munkáért állnak sorba. Értékes, kedvező tapasztalat, hogy ismét jelentős becsülete van a munkának hazánkban.

Nem sprint, hanem maraton

– Hosszú távú cél, hogy 2030-ra elérjük a természetes társadalmi reprodukcióhoz szükséges 2,1-es rátát. A nyugati civilizáció egyetlen állama, még a leggazdagabb országok sem érik el ezt. Az akcióterv eredményei elégségesnek tűnnek ebből a szempontból időarányosan nézve?

– Én már lefutottam egyszer egy maratoni távot, amiről azt mondják, hogy az utolsó 12 kilométer éppen annyira nehéz, mint az első harminc. Itt is hasonló a helyzet. Eleinte könnyebb javítani a mutatókat. Időarányosan jól állunk, de ebből nem következik a végleges siker. Talán nem is a 2030-as dátum a lényeges, hanem a célunk, hogy ismét képesek legyünk a saját erőnkből fennmaradni. Gazdasági téren is erre törekszünk.

Amikor 2010-ben megkaptuk a kormányzás lehetőségét és felelősségét, nyolcvan százalék feletti volt az államadósság, pedig 2002-ben 55 százalékkal adtuk át a kormányzást a baloldalnak.

Most ismét 66 százalékra tudtuk visszaszorítani ezt a mutatót. Rombolni gyorsan lehet, stabil alapokra igényesen építkezni lényegesen lassabban tudunk. Ugyanez a helyzet a családokkal is. Az embereknek a jövőbe vetett reményét csak lassan lehet teljesen visszaadni.

Sokat kell dolgozni azért, hogy a fiatalok elhiggyék, tíz év múlva is számíthatnak majd segítségre, ha gyermeket vállalnak.

Ezért védjük kétharmados törvénnyel a családok támogatásának a szabályozását, hogy ne lehessen könnyűszerrel elvenni a segítséget.

A baloldalról konkrét tapasztalatai vannak a választóknak, hiszen 2002 és 2010 között elvették a családi adókedvezményt, a 13. havi nyugdíjat, megszüntették az otthonteremtési programot, sőt devizahitelekbe terelték az embereket, aminek terheit sokan a mai napig nyögik. Még a családi pótlékot is megadóztatták volna.

Egyes ellenzéki pártok még 2018-ban is azzal kampányoltak, hogy megszüntetik majd a csokot, ha rájuk szavaznak.

– Sokszor beszél a családbarát társadalmi szemlélet kialakításának fontosságáról. Hol tartunk ezen a téren?

– Ez a változás nehezen mérhető. Személyes tapasztalatom az, hogy kezd divatossá válni a fiatal korban történő gyermekvállalás. Mind gyakrabban látni fiatal párokat babakocsival és kicsi gyerekekkel. A jó példa pedig sokaknak megmutatja, hogy így is lehet élni. Ha valakinek a barátai ezt az utat választották, talán ő is könnyebben dönt majd a családalapítás mellett.

Ha valaki látja, hogy a hasonló beosztású kollégájának a nettó fizetése majdnem annyi, mint a bruttója, mert gyermekeket vállalt, és nem fizet adót, járulékokat, világossá válik, hogy ezeket az embereket megbecsüli az ország.

Nemzeti konszenzus van róla, hogy a fiatalok családalapítását segíteni kell. Senki nem mondja meg az embereknek, hogy mennyi gyermeket vállaljanak. Az állam nem szól bele az emberek életébe, de egyre többen érzik, hogy bár a döntések egyéniek, a következményeik mindenkire hatnak, és egyre többen látják be, értékes dolog sok gyermeket felelős módon vállalni. Ma már talán többen ismerik el annak az értékét, ha egy pár akár 5-6 gyermeket is vállal, máshogy tekintenek a családra, mint korábban.

– Nemcsak mint családpolitikust, hanem mint édesanyát is kérdezem: mi a véleménye a soha le nem járó törlesztésű kötvények elképzeléséről?

– Amikor Soros György pénzügyi elképzeléseivel találkozom, eredeti formában el szoktam olvasni a felvetéseit, és mindig olyan típusú gyanakvás él bennem, hogy ő tehetséges üzletemberként a javaslaton bizonyára nyerni szeretne. Kevéssé valószínű, hogy ilyenkor mi, magyarok is nyerhetnénk. Ami az elsőre vonzónak tűnő hitelt illeti: gyakran látjuk, hogy hátrányos helyzetű településeken is szinte mindenkinek ott az okostelefon a kezében, mert nullaforintos befizetéssel hitelre lehet ilyen készüléket kapni. Azt sokan tudják, hogy nem kell érte fizetni, de azt már nem mindenki érti meg, hogy a végén sokkal többet fizet majd ezért a telefonért, mint ha egy összegben venné meg. Közgazdászként ehhez tudnám hasonlítani Soros György ötletét. Az európai országoknak felajánlott „soha le nem járó hitel” szókapcsolatot hallva, és figyelembe véve, hogy ennek mi a fizető oldalán lennénk adósként, tudhatjuk,

ez olyan adósrabszolgaságot jelentene, amelyből az idők végezetéig nincs felszabadulás, a gyermekeink, az unokáink is fizetnék a kamatokat.

Eladnánk a lelkünket és a jövőnket ezzel a hitellel. Volt már, aki kiárusította ezt az országot, de nekünk nem ez a célunk. Én eleve visszarettenek ettől a javaslattól, de bizonyos pénzügyi köröknek nyilván jól felfogott anyagi érdekük fűződne a megvalósulásához. Bízom benne, hogy lekerül a napirendről ez az elképzelés. Lehetséges olyan élethelyzet, amikor valakinek jól kontrollálható keretek között kölcsönt kell felvennie, de sokan érthetően még ettől is ódzkodnak, mondván, addig szabad nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér.

Ezért is kínálunk mi a családoknak inkább olyan lehetőségeket – például a babaváró támogatást, a jelzáloghitel-elengedést vagy a diákhitelt –, amelyek kölcsönből támogatássá alakulhatnak és csökkentik az anyagi kiszolgáltatottságot.

Soros György felvetésére azonban szerintem minden jó ösztönökkel megáldott ember azt mondaná, hogy köszöni szépen, de nem kér belőle. A most kezdődő Nemzeti Konzultáción bárki véleményt mondhat ebben az ügyben is.

– Arról mit gondol, hogy a válságot ismételten rosszul kezelő államokat most nekünk kellene kisegítenünk?

– Mindig izgalmas időszak, amikor a következő uniós költségvetés vitája zajlik, hiszen hét évre előre meghatározzuk, ki milyen forrásokból gazdálkodhat.

Magyarország álláspontja az, hogy az Európai Uniónak méltányosan és arányosan kell eljárnia a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésekor.

A Brüsszelben megfogalmazott javaslat azonban első és második ránézésre is igazságtalannak tűnik. Alapelvünk: nem fogadható el olyan megoldás, amelyik bünteti a jó teljesítményt. Sokszor azt látjuk, hibás döntések vezetnek oda, hogy valaki bajba kerül. Értelmes elv, hogy a gazdasági helyzet függvényében kapnak támogatást az államok, de ha valaki rendszeresen sikertelenül kezel válságokat, nem gondosan fekteti be a forrásait, az nem maradhat következmények nélkül. Azt pedig nem lehet büntetni az ilyenek javára, aki jól gazdálkodott. Ezt az igazságos megközelítést fogjuk képviselni.

Sikeresnek tartják az intézkedéseket a civil szervezetek

Harminc éve erre vártak

Korszakos jelentőségűnek nevezte lapunknak a Családvédelmi Akcióterv intézkedéseit Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnöke. Kiemelte, hogy ilyen széles körű, valamennyi családi élethelyzetben támogatást jelentő intézkedéscsomagra legalább 1990 óta várt a magyar társadalom. A családszervezet vezetője elmondta: a nagycsaládosok autóvásárlási programja különösen sok tagjukat érintette.

– Az autóvásárlási programhoz szervezett kétnapos 7ülésesHétvége programunkra tízezernél is többen látogattak ki. Tagjaink már legalább háromgyermekesek, így a gyermekek után járó hitelkedvezmény és az szja elengedése érint még közülük sokakat – fogalmazott Kardosné Gyurkó Katalin.

Már nincsenek hátrányban

Mindenképpen sikertörténet a Családvédelmi Akcióterv – jelentette ki lapunknak Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának alapítója, aki szerint ezt nemcsak a szervezetükben megnyilvánuló élénk érdeklődés, de a családalapításba nagyobb biztonsággal belevágó fiatalok és a második, harmadik gyermeket is bátrabban vállaló szülők számának növekedése jelzi. – Ezek a rendkívül biztató folyamatok azt mutatják, hogy a hatékony állami beavatkozás, a vágyott gyermekek megszületését ösztönző intézkedések igenis segíthetnek lassítani, megállítani a demográfiai lejtmenetet. Ma már elmondható, hogy családosnak lenni nem hátrány hazánkban, hogy a gyermekvállalás társadalmilag is elismert érték és hogy nem maradnak magukra azok, akiknek az élet továbbadása személyes hivatás – fogalmazott.

Király Nóra arról is beszélt, hogy a körükbe tartozó fiatalok között a babaváró támogatás volt a legnépszerűbb. A szervezetükhöz kötődő nagycsaládosok közül kifejezetten sokan éltek az autóvásárlási támogatással is, és Király Nóra szerint sok négy- és több gyermekes édesanyának anyagilag és lelkileg is sokat jelentett, hogy az adómentességgel ismerték el az erőfeszítésüket.

Következetes rendszer

– A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elsősorban azért tartja pozitívnak az akcióterv lépéseit, mert azok egy következetes családközpontú támogatási rendszer részét képezik – értékelt a Magyar Nemzetnek Vigh József, a szervezet társelnöke, és kiemelte, hogy a babaváró támogatás számít favoritnak, de sokan élnek a jelzáloghitel-elengedés lehetőségével is, mivel az a harmadik gyerek vállalása esetén négymillió forinttal csökkenti a hitel mértékét.

Kérdésünkre, hogy milyen egyéb segítségnek örülnének a családok, kifejtette, a bölcsődei és óvodai ellátás Magyarországon kifejezetten magas színvonalú, de aktuális kérdés további intézmények nyitása is a rendszer túlterheltsége miatt. – Támogatjuk, hogy a mindenkori döntéshozók olyan munkaerőpiaci feltételeket teremtsenek, amelyek a munka rugalmasságát, családbarátságát támogatják – tette hozzá. (Csekő)