Ötszörösére nőtt az őshonos magyarországi nemzetiségek támogatása 2010 óta – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten.
A politikus az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte: a magyar lakosság közel 6,5 százaléka vallja magát valamilyen nemzetiséghez tartozónak. Utalt arra: az alaptörvény kimondja, az őshonos magyarországi nemzetiségek államalkotó tényezők. Semjén Zsolt hangsúlyozta: rájuk a magyar nemzet szerves és elszakíthatatlan részeként kell tekinteni, történelmi sorsközösséget alkotnak a magyar nemzettel, és a magyar nemzetre jellemző értékgazdaságnak az ő kultúrájuk is a része.
Kiemelte a külhoni magyarság és a nemzetiségek közötti hasonlóságot, és kitért az őshonos magyarországi nemzetiségek híd szerepére is az anyaország és Magyarország között. Rámutatott: ha ez a hídszerep gyümölcsöző, akkor abból részesedik a magyarországi nemzetiség és az anyaországában élő magyar kisebbség egyaránt. Ha nem ilyen szerencsések a kapcsolatok, akkor annak nem lehet kárvallottja a magyarországi nemzetiség, a magyar államnak ugyanúgy támogatnia kell őket – hangsúlyozta.
Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy 2010 óta a nemzetiségek támogatása megötszöröződött, és a forrásokat felelősen és ésszerűen használják fel. Egyúttal jó döntésnek nevezte, hogy a Bethlen Gábor alapkezelőn keresztül történik a pénzek kiutalása.
Kitért arra is: a nemzetiségi köznevelési intézmények száma 12-ről 91-re emelkedett, ami 15 ezer diákot jelent a 2019/20-as tanévben. Jelezte: nyitottak a további intézményátadásokra.
A miniszterelnök-helyettes a nemzetiségek felvetésére elmondta: egyetért azzal, hogy a nemzetiségek tulajdonába kerüljenek oktatási intézményeik. Logikus és ésszerű, hogy annak a tulajdona legyen az épület, aki a közfeladatot ellátja, és kész ebben a tekintetben tárgyalásokat folytatni – közölte.
Megjegyezte: a nemzetiségi pályázatokra kiosztott források 2018-hoz képest 40 százalékkal nőttek. A forrásokat tovább növelik – jelezte. Fontosnak nevezte, hogy már ősszel meghirdették a jövő évi pályázatokat.
Komoly előrelépésként értékelte, hogy idén januártól a nemzetiségi óvodapedagógusoknak ösztöndíjat vezettek be, ezt 2020-tól kiterjesztik a nemzetiségi tanítói és tanárszakoknál is. Szólt a nemzetiségi pedagógusok bérpótlékának emeléséről is, amelyet a napokban fogadott el az Országgyűlés.
A nemzetiségi törvényről szólva problémaként említette, hogy ma öndefiníció kérdése, ki vallja magát az adott nemzetiséghez tartozónak, ami azt eredményezi, hogy szélhámosok kalózkodnak e területen. Jogos, hogy ezt némely nemzetiségek szóvá teszik, emiatt számos anomália jelentkezik – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Szerinte objektív szempontokat is figyelembe kellene venni, mint például a származás, a nyelvismeret, vagy az adott nemzetiség kultúrájának ismerete. Ugyanakkor ezt a kérdést csak akkor lehet megfelelően kezelni, ha a 13 nemzetiség „falanxként” mögötte áll, tartalmi konszenzus van, és így tudják a jogszabály konkrét szövegét megfogalmazni.
A kérdések során a nemzetiségek képviselői többek között a gazdálkodási szabályok – így az elszámolási időszak – megváltoztatását vetették fel. Elhangzott, hogy jó lenne, ha lehetne amortizációs, felújítási alapot képezni. Szóba került az is, hogy nemzetiségi köznevelés nem csak a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben folyik, és a Klebelsberg Központ intézményeiben számos probléma jelentkezik.
Ritter Imre, az Országgyűlés – német – nemzetiségi képviselője arról beszélt, hogy a nemzetiségi pedagógus programnál áttörést értek el, és fontos előrelépésnek tartotta a köznevelési törvény módosítását, a nemzetiségi pedagógus pótlékok emelését. Azt kérte, a magyar kormány a továbbiakban a lehető legnagyobb érzékenységgel és empátiával támogassa céljaik elérését.
Semjén Zsolt válaszában szövetséget ígért a bürokrácia elleni harcban, amellyel, szavai szerint töretlen, „folyamatos csatában állnak”.
Személyes javaslatként fogalmazta meg, hogy nézzék meg a települési önkormányzatokra, illetve az egyházi intézményekre vonatkozó szabályokat, és a kettő közül a nemzetiségi önkormányzatok esetében azt kellene alkalmazni, amelyik a kedvezőbb.
A gazdálkodással összefüggésben jelezte: a működési támogatások tárgyévhez kötöttek, a feladatalapú támogatások felhasználása két évig lehetséges. Ez a szabályozás a teljes magyar államigazgatásban – fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy az egyes felvetésekről konkrét leírt javaslatokat szeretne kérni, hogy azokat könnyebben tudja képviselni.
A miniszterelnök-helyettes a Klebelsberg Központtal összefüggésben egyeztetést ígért Rétvári Bence, Emmi parlamenti államtitkárral, és egy körlevelet is kilátásba helyezett az iskolaigazgatóknak címezve, a nemzetiségi szempontok figyelembe vétele érdekében.
