– A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, Béres János altábornagy az Országgyűlés külügyi bizottságában a bioterrorizmus jelentette kihívásokról is beszélt a járvány kapcsán. Ennyire veszélyes a helyzet?
– Kezdjük azzal, hogy a Covid-19 támadófegyver is lehet. Ismert, az Iszlám Állam és egy egyiptomi terrorszervezet vezetői, az USA-ban pedig a fekete mozgalmak szélsőségesei arra buzdítják a híveiket, hogy ha koronavírussal fertőződtek, akkor köpködjék le a rendőröket, a fegyveres testületek tagjait, az állami tisztviselőket. Ez a magatartás szerintem a bioterrorizmushoz úgy viszonyul, mint egy klasszikus, jól szervezett, összehangolt terrortámadáshoz képest egy késes vagy gázolásos támadás.
– Akkor a köpködés is lehet terrortámadás.
– Így igaz, de a terrorizmus megelőzése kapcsán sokkal átfogóbb és komolyabb feladatai is vannak a szolgálatoknak. A biológiai és nukleáris fegyverekkel kapcsolatosan a legfontosabb mindig az, hogy a kettős vagy hármas felhasználású termékek nemzetközi forgalmát szigorú ellenőrzés alatt tartsuk, ugyanis biológiai fegyvert elő lehet állítani olyan eszközökkel is, mint amivel például egy influenza elleni oltóanyagot előállítanak. Az ilyen eszközöknek egy terrorszervezet, egy terrorizmust támogató állam kezébe kerülését mindenképpen meg kell akadályozni, amihez a szolgálatok nemzetközi együttműködésére is szükség van. A klasszikus bioterrorizmussal szembeni fellépés első és legfontosabb lépése ez.
– Magyarország miként vesz részt ebben az együttműködésben?
– A NATO-ban, de már azt megelőzően is együttműködtünk a terrorelhárítás területén. Sokan emlékezhetnek arra, hogy a rendszerváltozás után, a Szovjetunió szétesését követően, milyen hírek jelentek meg az úgynevezett vörös higany illegális kereskedelméről vagy a volt szovjet államokban fejlesztett biológiai fegyverek megszerzésének szándékáról egyes terrorszervezetek vagy terrort támogató országok részéről. Ezeket az illegális akciókat nagyon komoly erőfeszítések árán sikerült megakadályozni.
– Radioaktív anyagokkal is megpróbáltak egyesek kereskedni?
– Minták jöttek-mentek, akkoriban slágertermék volt ez egyes körökben. A hasadóanyagok, konkrétan a táskabomba miatt futottak különböző országok titkosszolgálatai nagyon komoly köröket. Hollywood is felkapta a sztorit, a kisméretű, lokális hatású atombombák sztoriját. A szervezett bűnözéstől a terrorszervezetekig mindenki ilyet akart vásárolni.
– Béres János altábornagy megjegyzése a külügyi bizottságban a bioterrorizmusról is hasonló okokból történt?
– A veszély valóban fennáll, de amit a Covid-19-cel kapcsolatban mondott a tábornok úr, az csak a jéghegy csúcsa. Nagyon komolyan kell venni a koronavírussal fertőzni akarókat, de ennél nagyságrendekkel összetettebb és fontosabb feladatok vannak a bioterrorizmussal kapcsolatban, amelyeket hosszú ideje végeznek a magyar titkosszolgálatok.
– Béres altábornagy azt is kiemelte, hogy rendkívüli mértékben megszaporodtak a kibertámadások a pandémia alatt. A kibertámadások egy része rémhírterjesztés vagy szimpla csalás, de a számítógépes bűnözők egyéb visszaélésekre is képesek. Mi is történt és miért?
– A járvány alatt megszaporodtak a kibertérben a támadások. Az elkövetők, a terrorszervezetektől az ellenséges államokon át az önálló életet élő hekkercsoportokig úgy gondolják, hogy járványhelyzetben az adott állam, az adott vállalat, az adott személy kevésbé figyel az interneten keresztül folyó adatforgalom biztonságára, mivel más szempontok kerülnek előtérbe. Az információs biztonság lazulásával sokkal könnyebb akár nyom nélkül is támadást végrehajtani. A home office kapcsán hamar kiderült, hogy sokan otthonról olyan számítógépen végeztek munkát, ami nem megfelelő védelemmel rendelkezik. Ez rávilágított arra, hogy járványhelyzetben a cégeknek egyfajta M készletekkel (mozgósítási készlettel), biztonsági-informatikai készletekkel is rendelkezniük kell a megfelelő védelem érdekében. Pandémia esetén kiosztják a munkatársaknak az M készletből származó, jól védett gépeket, melyekkel otthonról tudnak belépni az adott rendszerbe, a biztonsági réseket kiiktatva.
– Újra kell tehát gondolni a home office gyakorlatát?
– Első lendületben mindenki, aki otthon van, segíteni akar a cégének, a munkatársaknak, csak éppen a biztonságra nem ügyelnek. Azt a gépet kapja elő, ami éppen kéznél van, és aminek a legkomolyabb biztonsági rendszere egy elektronikus gyerekzár, esetleg egy olyan vírusirtó program, ami családi felhasználásra megfelel, de nem alkalmas arra, hogy a vállalati rendszerbe való belépése után a gépe ne nyitott kapuként funkcionáljon, és ne kínálja fel a lehetőséget a bűnözők számára.
A vezérőrnagy szerint a kormány idejében meghozta a döntéseket
Fotó: Éberling András
– A nemzeti biztonsági stratégia is kiemelten kezeli a hibrid hadviselést, azaz a rosszindulatú, idegen állami akaratból, vagy az államilag támogatott terrorizmus által indított kibertámadások sorát. Jól gondolom, hogy a kiberbűnözéstől már csak egy lépés a hibrid hadviselés?
– Pontosan fogalmaz. Magyarországon is volt egy-két egyéni kezdeményezés. Voltak, akik úgy gondolták, hogy milyen vicces lesz, vagy mennyi, kattintásokban kifejezhető népszerűséget hoz számukra, ha például olyan rémhírt terjesztenek, hogy Budapestet zárlat alá fogják venni a vírus miatt. Az ilyen esetek az egyszerűbbek. Ennél sokkal bonyolultabb és sokkal veszélyesebb, amikor tudatosan építenek föl akár több lépcsőben, több forráson keresztül olyan dezinformációláncokat, amelyek alkalmasak lehetnek a lakosságban a félelemérzetet erősíteni vagy az egészségüggyel szembefordítani, elbizonytalanítani, hitelteleníteni a védekezést végzőket. Mindez politikai destabilizációhoz is vezethet. A hibrid hadviselésnek az egyik célja mindig a politikai destabilizáció, ugyanis egy instabil államrendszert már sokkal könnyebb megrendíteni, illetve sokkal könnyebb a politikai befolyást adott esetben megszerezni.
– A pandémia alatt voltak ilyen irányú törekvések bizonyos körök részéről? A védekezést vezetők, az operatív törzs tagjainak folyamatos támadása ez volt?
– Próbálták lejáratni őket, ami az elbizonytalanítás tipikus példája. Például, ahogy az egészségügyi miniszter tevékenységét próbálták meg hitelteleníteni és lejáratni. Rajta keresztül igyekeztek az egész kormány munkáját negatív színben feltüntetni, ami adott esetben a politikai destabilizációig is elvezethet. Szerencsére sikerült feltárni ezeket a törekvéseket, másrészt a lakosság hiteles, folyamatos tájékoztatást kapott a járvány ideje alatt. A védekezést vezetők személyét ért, sokszor gyomorforgató támadások hamvába holt kísérleteknek bizonyultak.
– Ennek a taktikának voltak részei az operatív törzset ért lejáratási kísérletek, a Müller Cecília tiszti főorvos elleni támadások? Elképzelhető, hogy mindez egyes politikai, akár külpolitikai körök érdekeit szolgálta?
– Ki merem jelenteni, hogy ennek nagyon nagy a valószínűsége. Csakhogy egy dolgot kihagytak a támadók a számításaikból, hogy a magyar mentalitásnak nem része a nők támadása, lejáratása. Lovagias nemzet vagyunk, nem szeretjük, ha a hölgyeket nemtelenül támadják, jogtalanul bántják, egy férfin sokkal többet üthetnek, természetesen a szó nem valódi értelmében. Tetten lehet érni a külföldi érdekeket is a lejáratási próbálkozásokban. Egy ilyen támadás azonban nagyon könnyen az ellenkező hatást éri el, és az emberek többsége a megtámadott nő védelmére kel. A tiszti főorvos asszony ráadásul konzekvensen, szakszerűen, érthetően és érezhetően pozitívan kommunikált a médiában, ráadásul nem akart mindent tudó és mindenkit kijavító embernek látszani. Ebből kifolyólag az ellene indított támadás még szimpatikusabbá tette az emberek többségének szemében. Visszájára sült el az operatív törzset lejáratni akarók szándéka. Ismételten aláhúzom, aki ismeri a magyar társadalom többségének gondolkodását, az nem ezt a módját választotta volna a lejáratásnak.
– Mint biztonságpolitikai elemző, hogyan látta a pandémia alatti katonai kórházigazgatást? Mennyire töltötte be a szerepét?
– Két dologra kell fókuszálni a katonai kórházigazgatás esetében. A pandémia alatt a kórházak fizikai biztonságát kellett garantálni. A katonák más szemmel nézik a világot, és hatékony segítséget nyújtottak a kórház vezetői számára. Nemcsak a fertőzött vagy fertőzésgyanús emberek kórházi felvételét tették biztonságosabbá, hanem egy esetleges fizikai támadás ellen is védelmet nyújtottak a dolgozóknak, és egy biológiai támadás elleni védekezésre is készen álltak. Az egészségügyi dolgozók érezhették, hogy a kormány biztonsági és szakmai támogatást is ad a számukra. Volt még egy komoly üzenete a katonai igazgatásnak, az, hogy a magyar egészségügyi intézmények nem úgynevezett puha célpontok, nem könnyen támadhatók. A kormány a kórházakhoz kiküldött szakemberekkel azt is megüzente, hogy az egészségügy mögött ott áll az egész rendvédelmi struktúra a maga teljes erejével, a reagálóképességével és a tudásával. Ez a rendszer gyors és demonstratív intézkedésekre képes. Elvettük minden rossz szándékú ember, szervezet kedvét bárminemű támadástól.
– Az olasz maffia térnyeréséről is beszámolt Béres János altábornagy az Országgyűlésben. A szervezett bűnözői csoportok a pandémia miatt gazdaságilag megroppant stratégiai cégekbe próbáltak befurakodni, hogy a bűnözésből származó pénzeiket tisztára mossák. Nálunk volt ilyen próbálkozás?
– Érdemes felidézni: a magyar kormány azonnal fellépett a hazai cégek külföldi felvásárlásával szemben. Ennek a döntésnek van egy üzleti vonulata, hogy megvédjük a magyar vállalatokat az ellenséges felvásárlási szándékokkal szemben, ami rendszerint piacszerzést, üzletszerzést céloz meg, ám van egy másik oldala is: megakadályozza, hogy a szervezett bűnözői csoportok üzleti megfontolásokból, pénzmosási céllal befolyást szerezzenek a cégek felett. A magyar kormány ezen intézkedése így kettős védelmet szolgál.
