Szájer: Az új bizottságban érvényesülhet a nemzeti elv

Jelentős magyar sikerként értékelte Várhelyi Olivérnek az Európai Bizottság bővítési biztosává történő kinevezését az Alapjogokért Központ tegnapi konferenciáján Szájer József fideszes EP-képviselő, aki szerint az új testület tekintettel lehet a nemzeti szuverenitás elvére. Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy Európának ki kellene állnia a hagyományos keresztény gyökerei mellett, hiszen ezek az értékek az európai egység gondolatának a letéteményesei.

2019. 12. 02. 15:54
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Történelmi magyar siker, amit az új Európai Bizottság intézményi rendszerének összetételében sikerült elérnie hazánknak. Várhelyi Olivér kinevezése bővítési biztossá rendkívül fontos, mert ez a terület a térségünk számára stratégiai jelentőségű lesz az elkövetkező öt évben, sőt, az egész EU identitása is megújulhat az uniónak a Balkán irányába történő kiterjesztésével – jelentette ki tegnap Szájer József (Fidesz) európai parlamenti képviselő az Európa & Unió, Föderalisták és szuverenisták 70 éves harca – ki nevet a végén elnevezésű konferencián, amelyet az Alapjogokért Központ rendezett.

Szavai szerint az Ursula von der Leyen vezette, vasárnap összeállt bizottságban a nemzeti-szuverenista elvhez, valamint a kényszerek helyett az egyenjogúságot előtérbe helyező szemlélethez való óvatos visszatérés jelei láthatók. – Jean-Claude Juncker, az EB előző elnökének hivatali ideje alatt nem érvényesült a szubszidiaritás elve például a jogállamiság kérdésében, hiszen ezt a liberális ideológiai elemekkel erősen felruházott, átpolitizált fogalmat elsősorban lopakodó hatáskör bővítésre alkalmazták, és csak a tagállamokon kérték számon ezt a princípiumot, az unió intézményein azonban nem – fejtette ki Szájer József.

Varga Judit igazságügyi miniszter a konferencián arról beszélt, hogy az európai integráció szülőatyjainak – például Konrad Adenauernek és Robert Schumannak – nem volt célja a nemzeti szuverenitás csorbítása, a föderalizmust nem önfeladásként értelmezték. – Mára világos lett az EU egyik legnagyobb hiányossága: fennállása során eszmékért állt ki, nem pedig a saját hagyományai és értékei mellett – fogalmazott Varga Judit, hozzátéve: ahogyan a magyar kormány képes volt megjeleníteni a keresztény kultúra alapelveit például a migrációs és a családpolitika terén, úgy az uniónak is ezt kellene tennie, hiszen a keresztény értékek az európai egység gondolatának a letéteményesei. – Az EU-ra nem önmagában vett célként kell tekintünk, hanem olyan eszközként amellyel újból naggyá tesszük Magyarországot. A nagyobb nyugat-európai államok szintén a nemzeti érdekeiket követik, de például Franciaország és Németország esetében a föderális struktúra felel meg ennek – jelentette ki lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója előadásában arról beszélt, hogy zsákutca az uniónak egy szuperállammá történő alakítása. – Míg az USA-ban alulról jövő módon, szervesen jött létre a föderáció és az azt leképező központi hatalom, Európa tagállamaira a politikai és gazdasági elitje felülről, a népszuverenitás elvének érvényesülése nélkül próbál rákényszeríteni egy hasonló struktúrát – mutatott rá a történész. Szavai szerint ennek egyik eszköze az Európai Bizottság, amely az utóbbi időben messze túlnőtt az eredeti funkcióján. – Fontos lenne visszanyesni a bizottságot döntéshozó szervből igazgatási intézménnyé. Az EB-nek valójában a nemzeti szuverenitás szervét, a kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot kellene szolgálnia egyfajta szakapparátusként, hatóságként – fejtette ki Fricz Tamás.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.