Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos közölte, 13-16 hónapos korban kapják meg a gyermekek a védőoltást, amelyre 1,3 milliárd forint költségvetési forrás jut. A teljes védettséghez két oltásra van szükség.
Az egészségügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott, hogy a 20. században indult hazai immunizációs programnak köszönhetően Magyarország „biztonságos szigetté” vált Európában, a magyar védőoltási rend példaértékű, amire az állam évente 10 milliárd forintot költ.
Horváth Ildikó kiemelte, hogy a nem kötelező, de ingyenesen igénybe vehető humán papilloma vírus (HPV-) elleni védőoltást a 7. évfolyamra járó lányok 82 százaléka vette igénybe tavaly. Dolgoznak azon, hogy ezt az oltást a fiúkra is kiterjesszék.
A bárányhimlő okozta megbetegedés elleni védekezésre kitérve elmondta, a bárányhimlő a bejelentett fertőző megbetegedések felét adja, 1998 óta a regisztrált fertőzések száma 28 000 és 52 000. Egy komolyan veendő betegségről van szó, amely egyes esetekben maradványtünetekkel gyógyulhat – emelte ki az államtitkár.
Müller Cecília hozzátette: hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek mára szinte eltűntek, évente néhány, jellemzően behurcolt esetet jelentenek csak.
Magyarországon a legkorszerűbb oltóanyagokkal oltanak, és ezek biztonságosságát mutatja, hogy a 2,5 millió adag védőoltás beadása során mindössze 179 oltási reakcióval kapcsolatos bejelentés érkezett a hatósághoz – ismertette.
Kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországon felismerik a védőoltások jelentőségét, így nem jellemző, hogy a szülők elutasítják azokat.
Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar irodájának vezetője azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nagyon jó, 98 százalékos a különböző fertőző betegségek elleni úgynevezett átoltottság.
Az európai immunizációs hét (április 23-30.) kapcsán Ledia Lazeri elmondta, a különböző védőoltásoknak köszönhetően az európai régióban a legtöbb gyermek és felnőtt védve van többek között a kanyaró, a rubeola, a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás vagy a tbc ellen. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy tavaly az európai régióban 82 ezren betegedtek meg és 72-en meg is haltak kanyaróban, egy olyan betegségben, amely ellen létezik védőoltás.
Az oltások nem csak a fertőző betegségek ellen védenek, de bizonyos daganatos elváltozások kialakulása ellen is hatásosak, mint például a humán papilloma vírus (HPV) okozta méhnyakrák vagy a hepatitis B okozta májgyulladás nyomán kialakuló májdaganat – emelte ki.
Ledia Lazeri kitért arra, hogy a WHO az európai immunizációs hét kapcsán megünnepli a vakcináció hőseit – így az oltóanyag-kutatókat, a döntéshozókat, az egészségügyi dolgozókat, a média képviselőit -, akik a saját területükön járulnak hozzá a védőoltások fontosságának elterjesztéséhez.
A bárányhimlő elleni védőoltással tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma. Ezek: a gümőkór (tbc), a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a járványos gyermekbénulás, a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), haemophylus influenzae b (Hib), a hepatitis B, a pneumococcus baktérium és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás.
