Tanúkat hallgatnak meg KGBéla perében

Még az idén megszülethet az elsőfokú ítélet a Jobbikban csak ­KGBéla néven emlegetett Kovács Béla büntetőperében. Az egykori képviselőt az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel és az Euró­pai Parlament kárára elkövetett költségvetési csalással vádolják.

Kiszállt a politikából, inkább üzletember lenne Fotó: Havran Zoltán

Hamarosan tanúkihallgatással folytatódik a Jobbikban csak KGBéla néven emlegetett volt EP-képviselőjük, Kovács Béla büntetőpere, amelyben még idén várható elsőfokú ítélet. Az aktív politizálástól a májusi EP-választások után visszavonult Kovács még két hónapig kapja az uniótól képviselői javadalmazását, illetve nyugdíj is megilleti majd a képviselői mandátuma után.

Az unió intézményei elleni kémkedéssel és az EP kárára elkövetett költségvetési csalással vádolt politikus 2017-ben, a vádemelés után lépett ki a Jobbikból. Egy évvel később, amikor az egykori szkinhedet, Schneider Tamást elnökké választották, minden kapcsolatot megszakított a párttal, mondván: sem ­Schneiderékkel, sem a szakadárokkal, azaz Toroczkai Lászlóékkal nem ért egyet. Lapunknak korábban Kovács arról is beszélt, hogy érdekelt pere mielőbbi lezárásában, mivel a gazdasági életben tevékenykedik tovább. Elsősorban közép-ázsiai üzletekben érdekelt.

Kiszállt a politikából, inkább üzletember lenne

A vád szerint Kovács az Orosz Föderáció két katonai hírszerzőjével is kapcsolatot tartott Budapesten. Rendszeresen az unióra vonatkozó információ­kat osztott meg velük, amellett, hogy tájékoztatta őket a Paks II atomerőmű bővítésének aktuális kérdéseiről is. Célja mindezzel az unió meggyengítése volt. „Amennyiben kém volt, miért nem csaptak le rá? Elfoghatták volna az orosz kapcsolatát is” – tette fel a kérdést Vona Gábor, a Jobbik egykori elnöke a törvényszéken tanúskodva.

A vádakat tagadó Kovács Béla is azzal érvel, hogy miért nem figyelmeztették őt arra, hogy hírszerzőkkel tárgyal. Mint lapunknak korábban mondta: maximum lobbizást lehet a számlájára írni, az pedig nem büntetendő. A törvényszéken egyébként Szávay Istvánt, a párt egykori országos alelnökét és Szabó Gábor volt pártigazgatót is tanúként hallgatták meg a költségvetési csalás vádja tárgyában. Ennek az a lényege, hogy az EP-képviselő három gyakornokot foglalkoztatott úgy, hogy azok meg sem fordultak Brüsszelben, s így összesen több mint 21 ezer euró – valamivel több mint hatmillió forint – vagyoni hátrányt okozott az uniós büdzsének. Kovács Béla képviselőként Beregszászon és Szatmárnémetiben is irodát nyitott, és a gyakornokokat is ott foglalkoztatta, bár a szerződésük Brüsszelhez kötötte volna őket. Ezt a vádpontot Kovács „adminisztratív” hibaként fogja fel, a kérdéses összeget pedig visszafizette az EP-kasszába, így nincs kár.