Mint azt nemrég megírtuk, hiába kérdeztük meg a főváros vezetését, milyen koncepciót dolgozott ki a külső városrészek zöldállományának védelmére, nem kaptunk lényegi választ. A kérdés azért fontos, mert ha Budapest domborzati térképére nézünk, láthatjuk, hogy a város tüdejének azok az erdőrészek, parkok, kertes városrészek számítanak, amelyek a külsőbb kerületekben találhatóak. Valóban fontos, hogy a belvárosra is több zöld jusson, de óvni és őrizni kell a külterületi, természetvédelmi részek állapotát is.
A tábla szerint a kijelölt tűzrakó helyeket lehet használni, ilyenek azonban nincsenek. Fotó: a szerző
Helyi jelentőségű védett természeti területből 875 hektáron összesen 39 van Budapesten. Mint arról a főváros sajtóosztálya a Magyar Nemzetet tájékoztatta, ezeket a Főkert kezeli, a Budapesti Természetvédelmi Őrszolgálat pedig azért felel, hogy mindenki betartsa a természetvédelmi területen érvényes szabályokat.
A hullámtörő kövekből kialakult tűzhelyek most, a havazás után is jól látszanak Fotó: Kerékgyártó György
Sajnos nem ez történik a Népszigetből leágazó területen, a Palotai-sziget elnevezésű természetvédelmi területen.
A Duna mellett húzódó ártéri terület ugyanis tavasztól őszig nemcsak a kerékpárosok, a kutyások és a sétálni vágyók kedvelt területe, hanem a bográcsozó családoké, baráti társaságoké is.
Ártéri erdőben tüzet gyújtani eleve nem jó ötlet, mivel pedig természetvédelmi területről van szó, kétszeresen felelőtlenség. A fenntartó újabban kihelyezett egy táblát, amely a tűzgyújtás szabályait sorolja fel, eszerint, ha nincs érvényben általános tűzgyújtási tilalom, a kijelölt tűzrakó helyeket lehet használni. Ezen a területen azonban ilyenek nincsenek, a bográcsozók a hullámtörő kövekből építenek tűzhelyeket.
