Az Európai Unió (EU) válságban van, de ez utat nyithat valami újnak – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány által az emberi jogok napja alkalmából rendezett konferencián.
A Párbeszéd vagy monológ: az EU jövője? című rendezvényen a miniszter arról beszélt, az EU nem meri bevallani, amit mindenki tud: azt, hogy gazdasági, migrációs, intézményi, illetve a brexit nyomán integrációs krízishelyzetbe került. Mindez pedig nem a tagállamok, hanem az EU válsága.
Kezdődött a gazdasági és pénzügyi válsággal, majd folytatódott a keleti szomszédságunkban tapasztalt biztonsági válsággal és a migrációs válsággal, amit tetézett a brexit által generált integrációs krízis.
Varga Judit közölte: az Európai Unió a szuverén államok közötti legsikeresebb és legkomplexebb együttműködés. Az EU akkor lehet erős és sikeres, ha erős és sikeres tagállamok alkotják.
Meg kell védeni a belső piaci integráció eredményeit és a szabad mozgás jogát, továbbá erősíteni kell az együttműködést a biztonságpolitika, a közös védelempolitika, a versenyképesség, a digitalizáció és a klímavédelem terén – tette hozzá a miniszter.
Közölte: uniós szintű problémát jelent a Magyarország elleni politikai boszorkányüldözés, a kölcsönös bizalmon alapuló párbeszéd gyengülése és a kioktató hangok felerősödése, amely különösen az előző bizottságra volt jellemző.
Varga Judit beszédet mond az emberi jogok világnapja alkalmából. Az asztalnál balról jobbra: Balog Zoltán, Sulyok Tamás, Péterfalvi Attila és Kruchina Károly
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadásában kiemelte: nemzeti identitások nélkül nincs jövője az EU-nak.
Azt mondta, a nemzeti identitásról az egyenjogúság alapján kell párbeszédet folytatniuk az uniós intézményeknek és a tagállamoknak. Az Európai Unió Bíróságának monológja helyett a luxembourgi székhelyű bíróság és a tagállami bíróságok közötti párbeszéd felé kell elmozdulni – jelentette ki.
Az EU és a nemzeti identitások védelme nem ellentétes egymással, jól összhangba hozható – fűzte hozzá az Ab elnöke.
Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke előadásában azt mondta: a szellemtelen európai elit a párbeszéd ellensége, mintegy nemzetek feletti zsűriként a semmi, a pc nevében ítélkezik, kijátssza egymás ellen például a véleményszabadságot és a vélt vagy valós kisebbségi jogokat, érzékenységeket.
Úgy fogalmazott: ennek a nemzeti, vallási, helyi identitástagadó, világkormányzásra törő globalista elitnek és a helyi identitás fontosságát valló lokalista elitnek párbeszédképessé kell válnia, csak így lehet jobb együttműködés kialakítani az EU-ban. Az a kérdés, hogy a globalisták elismerik-e a lokalistákat – közölte Balog Zoltán.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke előadásában ismertetett egy strasbourgi döntést, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága kifogásolta a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés magyarországi szabályozását és gyakorlatát, és ez a Magyarország ellen, a jogállamiság és a demokrácia értékeinek sérelme miatt indult uniós eljárás részévé vált.
Péterfalvi Attila szerint azonban alaptalan a nemzetközi kritika: a magyar adatvédelmi hatóság vizsgálatai azt támasztják alá, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok elkötelezettek az adatkezelés törvényessége mellett, és megvannak azok a garanciák, amelyekkel a visszaélések lehetősége kiszűrhető.
