Megoldhatóaknak, de egyúttal vegyes nehézségűeknek találták a keddi matematika érettségi írásbeli feladatait a vizsga után a távirati irodának nyilatkozó intézményvezetők és szaktanárok.
Szörényi Zoltán, a Keszthelyi Vajda János Gimnázium igazgatója az MTI megkeresésére azt mondta: vegyes volt a diákok fogadtatása a matematikafeladatok nehézségét illetően. A jól felkészülteknek természetesen nem tűntek nehéznek a kérdések, azt azonban többen is említették, hogy a középfokú feladatsorban váratlan nehézségekkel szembesültek – közölte.
Olyan feladatszerkezetekkel találkoztak a diákok, amire nem nagyon készültek, ugyanis egymástól független adatokkal sok apró kérdésre kellett megoldást keresni. Ezek sokkal összetettebbek voltak mint akár a korábbi években, a gyengébb tanulók számára így majdhogynem megoldhatatlanok voltak egyes feladatok – vélekedett a keszthelyi gimnázium igazgatója.
Megoldhatóak voltak a keddi matematika érettségi feladatsorai, középszinten a kettes-hármas érdemjegyet szépen „ki lehetett hozni”, emelt szinten azonban tudni kellett a jobb jegyekért – mondta Róka Sándorné, a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szaktanára.
Az első feladatlap „jó feladatsor” volt és a második sem okozhatott nehézséget az érettségizőknek, a feladatok közül nem mindegyikhez kellett például a gimnáziumi ismeret – értékelt. Szavai szerint ugyanakkor több diák arra panaszkodott, hogy sokkolta őket az egész oldalas feladatsor; bár a kérdések úgy voltak összeállítva, hogy ha valakinek nem ment a feladatlap első része, a végén lévő 3-5 pontos kérdések helyes megoldásával meg lehetett szerezni kettes érdemjegyet.
Az emelt szintű feladatsor a diákok elmondása szerint nehéz volt, de ebben is voltak jó feladatok – tette hozzá a szaktanár.
Munkás, ugyanakkor korrekt feladatoknak nevezte a matematika érettségi tételeket Veres Pál, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója.
Mint mondta: dolgozni kellett a maturálóknak, de aki alaposan készült, az kiválóan teljesíthetett. Az elégséges, közepes szintet szinte mindenki elérhette, elsősorban a szövegértésre kellett figyelni – tette hozzá.
Úgy fogalmazott: az idő elégséges volt a tételek kidolgozására, és bízik abban, hogy valamennyi érettségiző sikeresen teljesítette a feladatokat.
Gara Szabolcs, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatóhelyettese, matematika szaktanára az MTI érdeklődésére közölte: az idei vizsgafeladatok első része hasonlóan könnyű volt, mint az előző években, ugyanakkor az írásbeli második fele a tavalyinál már nehezebb volt.
Értékelése szerint az érettségit átlagos matematikatudással nem lehetett idén hibátlanra megírni.
Kitért arra is, hogy a pécsi gimnázium diákjai közül többen nem használták ki a rendelkezésre álló időt.
Kettősség jellemezte az idei matematika érettségi vizsga feladatait a gyöngyösi Vak Bottyán János Katolikus Műszaki és Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium diákjai és pedagógusai szerint. Hordós Andrea tanulmányi igazgatóhelyettes elmondta: vizsgázóik és kollégáik egybehangzóan azt állították, hogy az első rész feladatai megoldhatók, érthetők voltak és az idő is elegendő volt azok kidolgozására. „Szokásos példák, semmi meglepetés” – foglalta össze tapasztalataikat, melyekkel homlokegyenest ellentétes volt a vizsga második része. Ez utóbbi kérdései ugyanis nehezen értelmezhetők voltak a fiatalok számára, akiknek éppen ezért azok megoldásával is meggyűlt a bajuk. Ebben a részben a hosszas szövegértelmezés miatt a rendelkezésre álló idő is szűkösnek tűnt – jegyezte meg az igazgatóhelyettes, aki elmondta, az érintett tanulóik és munkatársai egyöntetűen úgy nyilatkoztak: a feladatsornak ez a fele az utóbbi évek egyik legnagyobb kihívása elé állította érettségizőiket.
A vizsgák szerdán a történelem írásbelikkel folytatódnak.
