Miközben több nyugati országban is romlott egyes társadalmi csoportok életkilátása és -minősége az utóbbi évtizedben, Magyarországon egyre kevesebb család él mélyszegénységben – jelentette ki Rétvári Bence, a KDNP alelnöke és országgyűlési képviselője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), valamint az Eurostat felméréseit ismertetve.
A politikus kiemelte: 2010-hez képest 2018-ra megfeleződött a súlyos anyagi nélkülözésnek kitettek aránya. – A kereszténydemokrata politika középpontjában az egyén és a család áll – együtt, nem elválasztva egymástól. Az egyén boldogulásának elősegítése és a családok helyzetének javítása ugyanis szorosan összefüggnek egymással, hiszen a felmérések szerint a fiatalok elsöprő többsége szeretne tartós kapcsolatban élni, s ha tehetné, több gyermeket is vállalna. Ezért vezette be a kormány például az ingyenes gyermekétkeztetést vagy a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), nyújtottunk széles körű támogatást az időseknek és a fogyatékossággal élőknek, miközben másutt esetleg úgy döntöttek, hogy saját állampolgáraik helyett inkább a migránsokat támogatják – közölte Rétvári Bence.
A KDNP alelnöke ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy azok aránya, akiket a szociológusok meghatározása szerint a szegénység és a társadalmi kirekesztettség veszélye, köznapi kifejezéssel élve a lecsúszás fenyeget, Magyarországon egyre alacsonyabb. – Tavaly több mint százmillió uniós polgár tartozott ebbe a kategóriába; a tagállamok teljes népességének csaknem 22 százaléka. Hazánkban viszont körülbelül 19,5 – fejtette ki, hozzátéve: 2010-hez képest 34,4 százalékkal csökkent a számuk idehaza, míg a Magyarországot megannyiszor kritizáló Luxemburgban, Jean-Claude Juncker volt európai bizottsági elnök hazájában 28 százalékkal nőtt.
Rétvári Bence megjegyezte: a fentiek a társadalom egyik legsérülékenyebb csoportjára, a fogyatékkal élőkre is igazak. A lecsúszás veszélye az uniós átlagot (29,6) meghaladó mértékben (34,6) fenyegette őket a 2010-es kormányváltás idején. – 2018-ban viszont hazánkat az „EU-ranglista” első harmadába mérték, amivel jócskán megelőztük a sokak által kritikátlanul csodált Német- és Svédországot, de Belgiumot is. Az előbbi kettőben ráadásul 8 év alatt 26, valamint 25 százalékkal romlott a fogyatékossággal élők helyzete az Eurostat szerint – mutatott rá a KDNP alelnöke.
– Ami a családok helyzetét illeti, érdemes kiemelni, hogy a gyermekes háztartások egy főre jutó átlagos éves fogyasztása a KSH adatai szerint tartósan növekszik, 2017-ben 10,5 százalékkal tudtak többet költeni a magyar családok, mint egy évvel korábban – jelentette ki Rétvári Bence. Szavai szerint a számok egyértelműen rámutatnak arra, hogy az ellenzék állításaival, a balliberális sajtóban megjelenő rémhírekkel szemben folyamatosan javul a családok helyzete, s mára jelentősen csökkent a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, olyannyira, hogy 2016-hoz képest 2017-ben 578 ezerrel kevesebb embert érint ez a probléma. A 18 év alatti nélkülözők és hátrányos helyzetűek száma ez idő alatt 131 ezerrel csökkent. – Figyelemreméltó az is, hogy 2014 és 2019 között a közoktatásban részt vevő hátrányos helyzetű fiatalok száma 57 százalékkal csökkent. A háromezer település ötödén pedig egyetlen nehéz anyagi körülmények között élő gyermek sincs – részletezte a politikus.
Az ingyenes gyermekétkeztetés bevezetése jelentős segítség volt a kormány részéről
Fotó: Teknős Miklós
– A kormány tehát jó úton jár, az elmúlt évek döntései és intézkedései elérik a céljukat. Gyermeket vállalni ma már nem elsősorban anyagi kérdés, a családok soha nem látott ösztönzőket és támogatást kaptak életszínvonaluk fenntartásához és növeléséhez – összegezte Rétvári Bence, utalva arra, hogy a családvédelmi intézkedések körét a közeljövőben még tovább szeretnék bővíteni.
