Az Ohiói Állami Egyetem kutatói kimutatták, hogy a teában lévő apigenin megakadályozza, hogy az emlődaganatos sejtek sokkal tovább élhessenek, mint a normális sejtek, gátolja terjedésüket, és érzékenyebbé teszi őket a gyógyszeres kezeléssel szemben. Az apigenin leggazdagabb forrásai a kamillatea, a petrezselyem és a zeller, de a vegyület a mediterrán étrendben előforduló egyéb zöldségekben és gyümölcsökben is megtalálható. A gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkező kémiai anyag hatásmechanizmusa arra utal, hogy más tápanyagok is gyakorolhatnak hasonló rákellenes hatást. Segít a fehérjéknek helyreállítani a genetikai információkat hordozó RNS rendellenességeit, amelyek a daganatok mintegy 80 százalékáért felelősek.
Andrea Doseff, a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent kutatás vezetője elmondta, hogy a jótékony egészségügyi hatás annak köszönhető, hogy ez az étrendi tápanyag számos fehérjére hatást gyakorol. Az apigenin a különféle fehérjékkel kialakított kapcsolata révén újra létrehozza a daganatos sejtek normális profilját, ami rendkívüli klinikai értékkel bírhat a rák megelőzésében.
A daganatos sejtek azért szaporodnak ilyen mértékben, mert gátolják a normális sejtekre vonatkozó, szigorúan programozott ciklusban bekövetkező pusztulást. A kutatók kimutatták, hogy az apigenin képes megakadályozni az emlőrákos sejtekben, hogy gátolják saját pusztulásukat. Az is kiderült, hogy az apigenin körülbelül 160 fehérjéhez kötődik az emberi szervezetben, ami arra utal, hogy a jótékony egészségügyi hatást gyakorló egyéb tápanyagok, az úgynevezett gyógyhatású tápanyagok is hasonlóan nagy horderejű hatásokat gyakorolhatnak.
A szakértők szerint a gyógyhatású tápanyagok jótékony hatásai nem csak a rákra korlátozódnak, mivel a korábbi kutatások az apigenin gyulladáscsökkentő tulajdonságait is kimutatták. Abból kiindulva, hogy a vegyület több fehérjéhez is kötődik, és több celluláris célpontja is van, az apigenin számos további előnnyel is járhat, amelyek hosszabb idő után jelentkeznek.
Május 14-én jelentette be Angelina Jolie, hogy a genetikai alapokon nagy valószínűséggel prognosztizálható mellrák megelőzés céljából eltávolíttatta mindkét mellét. A drasztikus beavatkozás komoly szakmai vitákat váltott ki, sokan megkérdőjelezték a műtét megalapozottságát. A világot bejárt hír annyiban mindenképpen hasznos volt, hogy a nők ennek hatására jobban odafigyelnek magukra. Ugyanakkor akadtak komoly szakmai vélemények, amelyek elsősorban az üzleti célzattal, mesterségesen gerjesztett félelmet látták az egészben. A színésznő édesanyja egyébként mellrákban szenvedett, de a petefészekrák okozta a halálát. Nagynénje a bejelentés után két héttel halt meg mellrákban.
A világon egyre növekvő problémát jelent a rák, ezen belül a mellrák is, ráadásul egyre több fiatal esik áldozatául. A kutatások a távolabbi jövő tekintetében nyújtanak némi reményt még az esetleg elveszített mell szöveteinek újranövesztésében is. De a rák, így a mellrák elleni harcban is a legfontosabb a megelőzés, a szűrés, amely a legfrissebb kutatások szerint kétévenként is elegendő.
