Így találjuk meg a számunkra tökéletes új, vagy használt lakást

Csak akkor döntsünk egy új építésű társasházi lakás megvásárlása mellett, ha a kivitelező (gyakran egyben beruházó is) megfelelő referenciákkal rendelkezik. Ellenőrizzük a cég adatait, az általuk megadott információk hitelességét! – írja online felületén a Lakáskultúra.

Építési engedély

Alapfeltétel, hogy a kivitelező rendelkezzen az ingatlanra vonatkozó jogerős építési engedéllyel. A határidőre történő átadás valószínűbb, ha a cég nem alvállalkozói rendszeren keresztül végzi az építést, hanem saját alkalmazottakkal. Érdemes a szerződésben rögzíteni, hogy milyen kötbér terheli a beruházót, amennyiben nem készül el határidőre a projekt.

Járulékos költségek

Előre tisztázzuk, hogy milyen járulékos költségek merülhetnek fel a vételár mellett, hiszen a használatbavételi engedély megszerzésének és az önálló helyrajzi szám létrehozását jelentő albetétesítésnek is lehetnek költségei, amelyek a vevőt terhelik.

Fizetési határidő

A felek megegyezésétől függ a fizetési határidők megállapítása, amelyet a minden részletre kiterjedő szerződésnek kell tartalmaznia; ebben többek között benne foglaltatik a lakás kivitelezéséhez kapcsolódó műszaki tartalom is. A fizetés ütemezését érdemes a készenléti fokok megvalósulásához igazítani, és írásban rögzíteni. A felelős műszaki vezető mindig írásban nyilatkozzon az aktuális készenléti fokról, csak ezután fizessünk!

Kulcsrakész lakás

Ma már sokan vásárolnak kulcsrakész, vagy új lakást, amely kétségtelenül drágább, mint egy szerkezetkész ingatlan, összességében mégis ésszerűbb és célravezetőbb ez a megoldás. Manapság kevés a jó mesterember, így nemigen tud spórolni a tulajdonos, ha saját maga szervezi a hátralévő munkálatok lebonyolítását. Egyszerűbb, ha a kivitelező saját csapatával elvégez minden feladatot, és a legtöbb esetben – a garanciális szempontokat figyelembe véve – anyagilag is jobban megéri.

Használt lakás: melyek az előnyei és a hátrányai?

Ellene szól, hogy az esetleges átalakítás, felújítás költsége nehezen kalkulálható, ráadásul jó előre le kell szervezni a munkákat végző mestereket, mert rendkívül túlterhelt a szakiparág.

Egyre többen keresnek új lakást (a kép illusztráció) Fotó: MTI/Balázs Attila

Egy új építésű lakással szemben a régebben épült ingatlan esetében már nincsenek meg sem a műszaki tervek, sem az elektromos hálózatról, fűtésrendszerről, padló alatt futó csatornahálózatról, a vízvezetékrendszerről szóló leírások. Szakértő felkérésével azonban csökkenthetjük a rejtett hibák okozta kockázatot.

És, hogy még mire érdemes odafigyelni egy új építésű ingatlan esetében, az kiderül a Lakáskultúra cikkéből, melynek teljes tartalma IDE kattintva érhető el.

Azonnal költözhető, jó állapotú ingatlanokat keresnek a fiatalok

A fővárosban egy használt téglalakás négyzetméteréért átlagosan 693 ezer, vidéken 343 ezer forintot fizettek a fiatalok. A családtámogatási rendszer előnyeivel élve a generáció jelentős hányada választotta a családalapítás helyszínének az agglomerációt. Milyen minőségű ingatlantípusokat, hol és milyen áron keresnek leginkább a 18 és 30 év közötti fiatalok a fővárosban és országszerte? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Otthon Centrum elemzői, akik szerint a fiatalok élethelyzetükből adódóan jellemzően az olcsóbb lakástípusokat favorizálják, annak ellenére is, hogy a nagyvárosokban élő, jól képzett huszonévesek közül sokan már pályájuk korai szakaszában jól keresnek. Bár a fiatalok 39,2 százaléka családi házat vett az Otthon Centrum közvetítésével, ez az arány 2 százalékkal alatta van az idősebb korosztály esetében tapasztalt adatoknak. A különbség leginkább az agglomerációban jelentkezik. A városkörnyéki településeken a fiatalok arányaiban már 5 százalékkal nagyobb vásárlási kedvet mutattak a családi házak iránt. Ugyanakkor ez a korosztály a fővárosban, illetve a nagyvárosokban az átlagnál kevesebb családi házat vásárolt, derült ki az Otthon Centrum elemzéséből. A családi ház kontra téglalakás viszonylatban pont fordított a helyzet. Az OC hálózatában a téglalakást vásárló fiatalok aránya 31,8 százalék volt, ami 1 százalékkal felülmúlta az idősebb korosztály értékét. A fiatalok a nagyobb városokban és Budapest pesti részén arányaiban 5 százalékkal aktívabbak voltak a többi lakásvásárlónál. Téglalakás vásárlóként arányuk Budapest pesti részére (44,5 százalék) és a megyei jogú városokra koncentrálódott (31 százalék).