A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak a megszervezésében és irányításában, amely Kádár János kormányának védelmében halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló polgárokra.
Biszku a büntetőperben részletes vallomást nem tett, de bűnösségét tagadta. A tárgyalásokra tolószékben érkezett, idős nőrokonai támogatták.
Az előző eljárásban, 2014 májusában első fokon a törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. A büntetőper fellebbezések folytán másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára került, amely idén júniusban megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és az eljárás megismétlését rendelte el.
A soron kívül lefolytatott új elsőfokú eljárásban decemberben a perbeszédek során az ügyész életfogytiglani szabadságvesztést, míg a védelem részben az eljárás megszüntetését elévülés miatt, részben pedig felmentést kért.
Az ügyész perbeszédében a karhatalmat mint illegális félkatonai szervezetet a náci Németországban létrehozott SS-szel állította párhuzamba, bűnszervezetnek minősítette és kiemelte azt is: Biszku Béla soha nem bánta meg tetteit, máig büszke rájuk.
Az ügyvéd ugyanakkor perbeszédében azt hangsúlyozta: hiába üldözi az állam Biszku Bélát, az ő személyén keresztül nem tud erkölcsi ítéletet mondani az önkényuralmi rendszer felett, csupán revánsot tudnak venni annak módszereit alkalmazva.
A rendszerváltás óta eltelt negyedszázad során magyar pártállami vezetőt még nem vontak felelősségre, ez az első per, ahol erre egyáltalán kísérletet tesznek a hatóságok.
