Nemcsak az oroszokkal nem bír Zelenszkij – ma ez a legnagyobb problémája

Négy és fél év háború után Ukrajna már nemcsak az orosz hadsereg nyomásával, hanem súlyos emberhiánnyal és demográfiai válsággal is küzd. A katonai utánpótlás biztosítása egyre nehezebb, miközben a társadalom teherbíró képessége is fogy.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: Ludovic Marin Forrás: AFP

Az ukrán védelmi miniszter 2026 januárjában mintegy 200 ezer, engedély nélkül távol lévő katonáról és 2 millió, a mozgósítást elkerülő férfiról beszélt. Ezek a számok jól mutatják, hogy a probléma nem pusztán a fronton elszenvedett veszteségekből ered: a hadsereg utánpótlását a társadalmi ellenállás és a szolgálat elkerülése is nehezíti.

Ukrán katonák a Donyec-térségben. Fotó: DMYTRO SMOLIENKO / NurPhoto

A demográfiai korfa sem kínál megoldást

Ukrajna helyzetét különösen súlyossá teszi a háború előtti időszakból örökölt népességfogyás, amelyet az orosz invázió tovább gyorsított. Az ENSZ 2024-es népesedési előrejelzésén alapuló 2026-os adatok szerint az ország medián életkora 41,8 év. A lakosság mindössze 13,4 százaléka 15 év alatti, miközben a 65 év felettiek aránya eléri a 19,1 százalékot.

Ez kedvezőtlen korösszetételt jelent: a népességpiramis alapja szűkebb, mint a középső korosztályoké. A fiatal generációk kisebb létszáma hosszabb távon a munkaerőpiacot, az adóbevételeket és a hadsereg utánpótlását egyaránt veszélyezteti.

Az OECD Ukrajnáról szóló 2025-ös jelentése szerint 2023-ban mindössze 187 ezer gyermek született, szemben a 2021-es 273 ezerrel. A teljes termékenységi arányszám is rendkívül alacsony: 2023-ban megközelítőleg 0,98 gyermek jutott egy nőre, miközben a népesség egyszerű reprodukciójához körülbelül 2,1-re lenne szükség. A kivándorlás tovább rontja a helyzetet, hiszen sok munkaképes korú ember és család hagyta el az országot.

Washington nélkül nehéz

Zelenszkij mozgásterét a nyugati támogatás bizonytalanságai is szűkítik. Ukrajna különösen a légvédelem területén szorul amerikai segítségre. A Reuters október végi beszámolója szerint Washington jóváhagyta 500 Patriot elfogórakéta értékesítését, mintegy 2,1 milliárd dollár értékben, Kanada, Németország és Norvégia finanszírozásával.

Közben az ukrán vezetésnek a mozgósítás társadalmi következményeivel is számolnia kell. A szigorítás növelheti a hadsereg létszámát, de tovább fokozhatja az elégedetlenséget. A kedvezőbb szolgálati feltételek és a katonák rendszeres leváltása enyhíthetné a feszültséget, de ezek megvalósítása szintén erőforrásokat igényel.

A béke sem kínál egyszerű kiutat

A háború lezárása sem jelent automatikus megoldást. Zelenszkijnek olyan megállapodást kellene elérnie, amely nemcsak a harcokat állítja le, hanem hosszú távon is garantálja Ukrajna biztonságát. Egy kedvezőtlen kompromisszum belpolitikai válságot idézhet elő, a harcok folytatása viszont tovább emészti az ország emberi és gazdasági tartalékait.

Az ukrán elnök előtt így kettős próbatétel áll: fenn kell tartania a katonai ellenállást, miközben meg kell akadályoznia saját társadalmának további kimerülését. A következő időszak egyik döntő kérdése az lesz, hogy Ukrajna képes-e elegendő embert és erőforrást mozgósítani a védekezéshez. Mert a háború sorsát nemcsak a fegyverek mennyisége, hanem az is meghatározza, hogy marad-e elegendő ember, aki használja őket. 

Ukrán szurkolók a szlovákiai Nagyszombatban; van, ahol van ember, csak nem a fronton. Fotó: JOE KLAMAR / AFP