Ibolya Tibor közölte: az ügy első- és másodrendű vádlottja, két nő a munkája révén ismerte meg egymást, majd baráti kapcsolat alakult ki közöttük. Az elsőrendű vádlott a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ügyintézője volt, feladatainak jelentős részét tette ki a honosítási eljárások megindításával, az erre irányuló kérelmekkel kapcsolatos ügyintézés. A másodrendű vádlott idegenrendészeti segítőként járt el külföldiek állampolgársággal kapcsolatos ügyeiben, a harmadrendű vádlott pedig az ő élettársa volt az elkövetés idején.
A vádirat szerint a másodrendű vádlott 2013 elején rábeszélte az elsőrendű vádlottat, hogy pénzért kedvezően járjon el olyan ügyfelek egyszerűsített honosítási ügyeiben, akik a jogszabályi feltételeknek nem feleltek meg, vagy azért, mert nem jelentek meg személyesen a hivatalban, vagy mert nem beszéltek magyarul. A másodrendű vádlott ezért a kérelmezőktől körülbelül 250 ezer forintot kért, és ebből ügyletenként 10-20 ezer, de legfeljebb 50 ezer forintot átadott a bevándorlási hivatal ügyintézőjének.
Az ügyfelektől a kérelmeket, valamint az egyszerűsített honosítási eljárás megindításához szükséges iratokat a másodrendű vádlott – többnyire a harmadrendű vádlott mint bűnsegéd közvetítésével és közreműködésével – juttatta el a bevándorlási hivatal ügyintézőjéhez, aki a jogszabályi feltételek hiányában is iktatta őket, majd megindította az egyszerűsített honosítási eljárásokat.
A vádlottak a vád szerint tizenkilenc külföldi állampolgár egyszerűsített honosítási ügyében jártak el jogellenesen.
A Budapesti X. és XVII. Kerületi ügyészség a három vádlottat bűnszervezetben elkövetett hivatali vesztegetéssel – az elsőrendű vádlottat a vesztegetés elfogadásával – vádolja, és végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására tett indítványt, olvasható a főügyész közleményében.
