Az ízületeket alkotó csontok végeit sima felületű, fényes, úgynevezett üvegporc fedi. A rengeteg mozgás, a nagy igénybevétel, a terhelés elkoptathatja ezeket a részeket, ezzel együtt fokozatosan erősödő panaszok jelentkeznek.
Ha az ízület megsérül, főleg, ha a csont porcos borítására terjedő törésről van szó, a porckárosodásnak, más néven arthrosisnak még nagyobb a valószínűsége.
Vannak olyan ízületi kopások, ahol semmilyen konkrét okot nem találunk, ilyen például a kéz kisízületeinek beszűkülése, az úgynevezett Heberden arthrosis.
Az ízületi üvegporc elhasználódása enyhébb esetben gyógyszeresen kezelhető, a köznyelvben „porcerősítőnek” nevezett készítményekkel.
Természetesen, ha már súlyos kopásról van szó, akkor ez a módszer nem lesz eredményes. Ilyenkor műtéti ellátás szükséges: vagy ízületi protézis beültetés, vagy rosszabb esetben az ízület elmerevítése.
Fontos még tudni, hogy a térdben kétféle porc található, ami a páciensek körében sokszor félreértéshez is vezet: A combcsont és a lábszárcsont végét üvegporc borítja, ami szükség esetén a fentiek szerint gyógyítható.
Ugyanakkor a két csont között még elhelyezkedik egy külső és egy belső oldali, félhold alakú rostos porc is, amiket meniscusnak nevezünk. Ezekre az alkotóelemekre a porcerősítő gyógyszerek nem hatnak, ha szakadásuk spontán nem gyógyul, műtéti ellátás szükséges arthroscopos módszerrel.
Nincs tehát általános, mindkét fajta porcra hatékony gyógymód, és az eseteknek csak egy részében hibáztathatja magát a beteg ízületeinek elkopásában!
