Levédetnék Angelina Jolie hibás génjének jogait

Heves jogi vita tárgyát képezi az Egyesült Államokban az a hibás gén, amelyet Angelina Jolie szervezetében találtak.

A hollywoodi színésznőnek a The New York Timesban kedden megjelent vallomása elvileg nem befolyásolja az amerikai legfelsőbb bíróság döntését, amely várhatóan a jövő hónapban dönt a Myriad Genetics Inc. és a gének szabadalmi levédése ellen tiltakozó orvosok, betegek és jogvédők szervezeteinek vitájában.

A felperesek 2009-ben a Myriadnak összesen kilenc olyan szabadalmát támadták meg, amelyek két emberi génre, a BRCA1-re és a BRCA2-re vonatkoznak. Ezek egyike a mell-, a másik pedig a petefészekrákhoz köthető. A peres felek vitája lényegében arról folyik, hogy a két említett gén természetes képződmény-e, avagy szellemi termék. Komoly kérdésként vetődik fel továbbá, hogy a gének szabadalmi levédése akadályozza-e a kutatást és okoz-e kárt a betegeknek.

A biotechnológiai ipar képviselői szerint a bíróság sok milliárd dollárnyi befektetést riaszthat el, ha kiterjesztően értelmezhető verdiktet hoz a Myriad-ügyben. A hozzávetőleg 150 ezer kutatót és pácienst, valamint szervezeteket képviselő összefogó felperescsoport viszont azért harcol, hogy az emberi géneket, beleértve a mesterségesen előállítottakat is, ne lehessen szabadalmaztatni.

Egy fellebbviteli bíróság engedélyezte tavaly augusztusban, hogy a Myriad Genetics szabadalmaztassa a petefészek- és az emlőrák örökletes formáinak többségéért felelős BRCA1 és BRCA2 „izolált” géneket.

A kutatók, az orvosok és az ezen daganatos betegségekben szenvedő vagy ezeken átesett nők viszont úgy vélik, hogy a Myriad monopolhelyzete miatt nem fejleszthetők más orvosi tesztek, és akadályozza az alapkutatást is, ezért beadvánnyal fordultak a legfelsőbb bírósághoz. A testület novemberben fogadta be az ügyet és a múlt hónapban hallgatta meg a két felet.

A szabadalmak jogosságát vitató felperesek között található egyebek között az Amerikai Orvosok Egyesülete, az Amerikai Humángenetikai Társaság, az Amerikai Polgárjogi Szövetség (ACLU) és James Watson, aki 1953-ban az azóta elhunyt Francis Crickkel együtt felfedezte a DNS kettős spirálját.

A felperesek ügyvédei örömmel fogadták Angelina Jolie írását, amelyben a színésznő rámutatott, hogy egyes nők számára megfizethetetlen a hibás gének azonosítását célzó szűrővizsgálat. Angelina Jolie, akinek az anyja petefészekrákban hunyt el, elmondta, hogy a szűrővizsgálat 3000 dollárba (közel 680 ezer forint) került, és ez az ár szerinte számos nő számára lehetetlenné teszi a vizsgálatot. A Myriad, amelynek székhelye Utah szövetségi államban van, az egyetlen olyan cég, amely képes ezeknek a szűrővizsgálatoknak az elvégzésére.

A 37 éves színésznő egyike a nők azon 0,2 százalékának, akinek a szervezetében megtalálható a hibás gének egyike. Esetében az emlőrák kialakulásának a kockázata 87 százalék, a petefészekráké pedig 50 százalék volt. A hibás génekkel nem rendelkező nők esetében a betegségek kialakulásának kockázata mintegy 10 százalékos.

A Myriad 500 millió dollárt fektetett be a BRCAnalysis néven ismerté vált szűrővizsgálat kifejlesztésébe, amely a cég szóvivője, Ron Rogers szerint a legjobb minőségű és a leggyorsabb vizsgálat.

A vállalat szerint az amerikai páciensek 95 százaléka biztosítója révén átlagosan 100 dollárért elvégeztetheti a vizsgálatot. Emlékeztettek arra is, hogy az 1952. évi szabadalmi törvény mindenre vonatkozik, „ami emberi találékonyság terméke”. A Myriad vezetői azzal is érvelnek, hogy nem az övék az egyetlen cég, amely izolált DNS-szekvenciákat szabadalmaztatott.

A mintegy 24 ezer emberi gén közel 20 százaléka van jelenleg szabadalmi oltalom alatt, ezek között több az Alzheimer-kórral vagy daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos. A szabadalmak gyakran magáncégek tulajdonai, de egyetemek és kutatóintézetek is levédettek ilyeneket abbéli szándékukban, hogy megakadályozzák a magáncégek általi esetleges elbirtoklást. A Myriad szabadalmai két év múlva járnak le, a legfelsőbb bíróság döntését pedig június végére várják.

Bár a színésznő választotta radikális beavatkozás szükségessége adott esetben nem vitatható, a szakértők jelen esetben megkérdőjelezik a megelőző amputáció szükségességét.

A mell-, a prosztata- és a petefészekrák kockázatát növelő számos új génvariációt fedeztek fel egy, a maga nemében minden korábbinál nagyobb szabású új tanulmány kutatói.

Jelentősen növeli a mell- és a petefészekrák kialakulásának kockázatát az úgynevezett TERT gén elváltozása. A férfihormonok ugyancsak lényeges szerepet játszanak az emlődaganat létrejöttében, így a gyógyszerészeti fegyvertár ilyen irányú bővítésével növelhető a sikeres terápiák aránya.

Korábban arról is hírt adtunk, hogy átlagosan évi két százalékkal növekszik az áttétes mellrákbetegek aránya. Az áttétes rák a legveszélyesebb, a betegeknek kevesebb mint egyharmada él a diagnózis felállítása után öt évvel.

Egy friss kutatás szerint a rendszeres, alacsony dózisú Aspirin szedése akadályozhatja két mellráktípus fejlődését.