Korábbi kutatások az alkohol és a mellrák kapcsolatát későbbi életkorokban vizsgálták, illetve a serdülőkori ivás és a nem rákos melldaganatok összefüggését elemezték. Nem kutatták azonban a nemi érés és az első terhesség közti időszak alkoholfogyasztása és a mellrák esetleges kapcsolatát – olvasható az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet lapjában (Journal of the National Cancer Institute).
A St. Louis-i Washington Egyetem orvosi karának kutatói szerint ebben az időszakban a mellszövet különösen érzékeny a rákkeltő anyagokra. A kutatók 91 005 olyan 25–44 éves ápolónőnő adatait elemezték, akik legalább egy teljes várandósságot kihordtak, és korábban nem volt daganatuk. 1989 és 2009 között követték őket nyomon, 1609-nél mellrák, 970-nél jóindulatú mellbetegség alakult ki a vizsgált időszakban.
A résztvevők 20,4 százaléka számolt be a kérdőíven arról, hogy az első ciklusától az első terhességéig nem ivott, 3,8 százalékuk vallott be közepes vagy erős alkoholfogyasztást. Azt fedezték fel, hogy minél hosszabb a nemi éréstől az első terhességig tartó időszak, annál nagyobb a mellrák kockázata. Ebben az időszakban napi egy ital – egy üveg sör, pohár bor vagy fél deciliter rövid ital – fogyasztása átlagosan 13 százalékkal növeli a mellrák kockázatát, és 15 százalékkal fokozza a valószínűségét annak, hogy a nő élete során jóindulatú mellbetegség alakul ki. Noha az utóbbi nem rákos eredetű, előfordulása 500 százalékkal növeli a mellrák kockázatát.
„A szülők tanítsák meg a lányaiknak, hogyan függ össze az ivás és a mellrák ebben az érzékeny időszakban” – hangoztatta Ying Liu, a tanulmány vezető szerzője.
A tudósok szerint további kutatások szükségesek arról, hogyan lehet ellensúlyozni az alkohol hatásait, ha a fiatal nő mégis az ivás mellett dönt. Korábbi tanulmányok, amelyek figyelmen kívül hagyták az alkoholt, a rostos táplálékok és a testmozgás mindenki számára egyaránt érvényes rákkockázat-csökkentő hatását emelték ki.
Amerikai kutatók kidolgoztak egy olyan statisztikai képletet, amellyel előre jelezhető, mekkora kockázattal alakul ki mellrák a páciensnél tíz, illetve húsz éven belül. Az új módszer a petefészek és a méh daganatának kockázatát is előre jelezheti.
Bármilyen cukortartalmú étel jelezheti a rákos daganatot a testben a University College of London (UCL) kutatói szerint. Az eljárás olcsóbb és biztonságosabb, mint a radioaktív vizsgálati módszerek, és a fejlesztők szerint másfél éven belül széles körben elérhető lehet.
A harminc éven át végzett éjszakai műszak megduplázza a mellrák valószínűségét – mutatta ki egy új kanadai kutatás.
Egészen eddig a mellrákszűrés fontosságát hangsúlyozták az onkológusok. Egy átfogó tanulmány bebizonyította, hogy a szűrés nem csökkentette a mellrák okozta halálozások számát az utóbbi 25 évben. Most akkor szűrjünk vagy ne?
Arról is hírt adtunk már, hogy olyan vérteszt kifejlesztésén dolgoznak brit kutatók, amely a DNS-ben bekövetkezett változások alapján azonosítja a mellrák korai jeleit. Ez a vizsgálat akár a mostani röntgensugaras átvilágításnál is pontosabb lehet.
Egy másik vizsgálattal azt vélték bizonyítani szakemberek, hogy az európai mellrákszűrőprogramok több életet mentenek meg az emlődaganatok korai felismerésével, mint amennyi kárt okoz a túldiagnosztizálás.
Mint ismert, Angelina Jolie korábban felfedte, hogy kettős emlőeltávolításon esett át. A színésznő elmondása szerint azért volt szükség a műtétre, mert olyan hibás gént találtak nála, amely növeli a rák kialakulásának lehetőségét. Az érintettek 90 százalékánál nem alakul ki mellrák, ezért a tudósok nagy része megkérdőjelezi a megelőző amputáció szükségességét. Jolie döntése nagy port kavart. Elegendő a biztonságos betegkövetés és gondozás, vagy szükség van drasztikus beavatkozásra? Az egész nem más, mint puszta üzlet? Szakértőnket kérdeztük.
