A PLoS Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint a várandósság különösen fontos időszak a következő nemzedék elhízásának megelőzésében.
A Bostoni Gyermekkórház kutatói 41 133 két- vagy többgyerekes anya adatait elemezték, hogy feltárják, a gyerekkori elhízást mennyire befolyásolják a várandósság körülményei és egyéb tényezők, például az étrend vagy a gének. Minden olyan élve született baba adatait figyelembe vették, akik 2003. augusztus 18. és 2011. június 2. között Arkansas államban jöttek világra, azaz több mint 91 ezer gyerek szerepelt a kutatásban.
Összevetették az anya szüléskor rögzített adatait gyerekeinek az iskolában átlagosan 11,9 éves korukban felvett testtömegindexével (BMI). Ezután a testvérek adatait hasonlították össze statisztikai módszerekkel. A kutatók szerint az egy családban nevelkedő gyerekek adatainak összevetése a legkisebbre csökkenti az egyéb tényezők befolyásából adódó zavarokat, mivel a testvéreknél általában igen hasonló az elhízáshoz köthető gének eloszlása, az otthoni környezet és a társadalmi, gazdasági és demográfiai hatások.
A kutatás kimutatta, hogy a várandósság alatt keletkezett minden egyes plusz kilogramm 0,022-del növelte a gyermek testtömegindexét 12 éves korára. Amikor a születési súlyt is figyelembe vették, akkor ugyan csekélyebb mértékű BMI-növekedést mutattak ki a gyerekeknél, de az eredmény statisztikailag még mindig értékelhető maradt: ekkor a mutató 0,014-el nőtt a terhességi súlygyarapodás minden kilogrammjával.
A várandósság alatt legtöbbet hízó anyák gyerekeinek BMI-je átlagosan 0,43-dal lett magasabb, mint a legkevesebbet hízó kismamák gyerekeié. Mivel a kutatók nem jutottak hozzá sem az apák súlyának, sem az anyák terhesség előtti testtömegének adataihoz, nem tudni, ezek mennyire befolyásolták a gyerekek későbbi túlsúlyát.
David Ludwig, a kutatás vezetője, a Bostoni Gyermekkórház Elhízás-megelőzési Központjának igazgatója elmondta, hogy a terhesség alatti túlzott súlygyarapodás jelentően hozzájárul az elhízásjárvány terjedéséhez.
