Sok országban a nemek közötti egyenlőségről szóló vita arra korlátozódik, hogy a nőknek mennyire van esélyük arra, hogy felsővezetői pozíciókba kerüljenek. Ez azonban egy „üvegplafon”, amely az egész kérdéskörnek csak kis részét jelenti – olvasható egy amerikai elemző portálon. Mint írják, szélesebb értelemben véve arról van szó, hogy a nőknek megvannak-e ugyanazok a lehetőségeik, mint a férfiaknak arra, hogy a munkaerőpiacon az első vonalban foglaljanak helyet. Más szóval, a nők jogosultak-e rá, hogy hozzájáruljanak a globális gazdasági növekedéshez és a jóléthez?
A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb tanulmánya szerint, annak ellenére, hogy némi javulás tapasztalható volt, a nők szerepének kiegyenlítődése megtorpant. Ez mindenki számára rossz hír, mivel következménye a lassabb gazdasági növekedés. A nők száma a munkaerőpiacon messze elmarad a férfiakétól, a munkaképes korú nőknek mintegy fele dolgozik. Ők vállalják a legtöbb nem fizetett munkát, és ha meg is fizetik őket, akkor is felülreprezentáltak az informális szektorban és a szegények között. A nők még az OECD-országokban is kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak. A bérek közötti átlagos különbség mintegy 16 százalék. Ezen túl sok országban egyéb torzulások és a diszkrimináció is korlátozza a nők esélyeit az egyenlő díjazásra, és azt, hogy számuk növekedjen a vezető pozíciókban.
A gyerekvállalási kedv és a részmunkaidős foglalkoztatás között szoros összefüggés mutatható ki, ott vállalnak többen gyermeket, ahol többeknek van lehetősége részmunkaidőben dolgozni – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) október 17-én, Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos kutatásaira hivatkozva.
Több cégnél figyelembe veszik a megváltozott körülményeket, és egyéb segítő utak is léteznek. Az egyik ilyen a Munka kisgyerekkel program. Csapó Gábor menedzser ismertetése szerint ezzel a programmal azt vállalták, hogy 2013 végéig száz szülőnek segítenek visszatérni a munkaerőpiacra, és a munka elkezdésétől számított hat hónapon át tartó nyomon követést vállaltak, hogy az illető meg tudja-e tartani az állását.
Czomba Sándor október 12-ei tájékoztatása szerint a kabinet legújabb programjával azon 55 év feletti nőket kívánja segíteni, akiknek kevesebb mint egy év van hátra a nyugdíjhoz szükséges negyven év munkaviszonyhoz, de épp munkanélküliek. A program meghatározott időre és összegről szól – ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára. A kormány kiemelt céljának tartja a nők munkaerő-piaci helyzetének javítását, így az utóbbi időben a foglalkoztatási rátájuk húszéves rekordot döntött meg.
Tavaly a 15–64 éves nők 52,1 százaléka dolgozott Magyarországon, ilyen magas éves foglalkoztatási rátát 1992 óta nem mért a Központi Statisztikai Hivatal.
Eközben a tapasztalat azt mutatja, hogy a női munkaerő segítségével nagyobb a lehetséges nyereség. Egyiptomban, amikor a női munkavállalók száma elérte a férfiakét, az ország GDP-je 34 százalékkal növekedett. Az Egyesült Arab Emírségekben ebben az esetben 12 százalékos volt a GDP-bővülés, Japánban 9 százalék, az Egyesült Államokban pedig 5. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által jegyzett tanulmány szerint a világon élő 865 millió nőből, akik hozzájárulhatnak a gazdaság javulásához, 812 millió él a feltörekvő és fejlődő országokban.
A gazdasági teljesítményt ösztönző munkaerő-piaci részvételt a nőknél számos módon lehetne javítani. Például a nőknek juttatott magasabb jövedelmek, magasabb lakossági fogyasztást eredményeznek. A nők egyenrangú foglalkoztatása potenciálisan növeli a kreativitást, az innovációt és a termelékenységet. A fejlett országokban ezeknek az intézkedéseknek az eredményei ellensúlyozhatják a munkaerőhiányt és a népesség öregedéséből adódó költségnövekedést.
A törvény, a szabályozás és a társadalmi diszkrimináció azonban még mindig sok esetben megakadályozza, hogy a nők munkát keressenek a formális szektorban. A nők az informális gazdaságot uralják, ahol a munkák mulandóak és alacsony a bevétel. Ráadásul sok országban úgy alakítják az adózási és társadalmi rendszert, hogy elveszik a nők kedvét a munkától.
Mindezek alapján a kormányoknak az adózási és költségvetési politikát és a munkaerő-piaci szabályozást úgy kell kialakítaniuk, hogy az támogassa a nők foglalkoztatását – olvasható. A szociális juttatások összekapcsolása a munkaerőpiacon való részvétellel, valamint a képzés, vagy az aktív munkaerő-piaci programok is segíthetnek ebben a folyamatban, ahogy a megfelelő színvonalú gyermekgondozás és szülési szabadság rendjének kialakítása is. Brazíliában a nők aránya a munkaerőpiacon meredeken nőtt az elmúlt 20 évben: 45-ről nagyjából 60 százalékra, ami részben a családbarát politikának köszönhető.
Az említett példákon túl azonban sokkal többet lehet tenni: ilyen a rugalmas munkaszervezés bevezetése és a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének megteremtése. Hazánk esetében ezek a kérdések a gyermekvállalási kedv növelése szempontjából is létfontosságúak.
Lassan, de tartósan járulnak hozzá a termékenység növekedéséhez a hatásos népesedéspolitikai intézkedések – fogalmazott korábban a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Intézetének tudományos titkára.
Le kell bontani a gyermekvállalás előtt álló akadályokat, ki kell gyomlálni a családpolitika kontraproduktív elemeit – ezek a formálódó népességpolitikai intézkedéscsomag legfőbb irányvonalai. Soltész Miklós államtitkár a gyed extráról és a szüléssel kiváltható diákhitel tervéről is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Nem csupán az anyagi lehetőségek, hanem a közgondolkodás, a társadalmi megbecsülés is kell ahhoz, hogy többen vállaljanak gyermeket – állítja az MNO-nak Vígh József. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom koordinátora szerint, ha folytatódik a családok és a gyermekvállalás megbecsülése, jöhetnek jobb napok is, hiszen a magyar társadalom még mindig gyerekbarát.
Családbarát-e a magyar társadalom? címmel rendeztek nemrégiben konferenciát a fővárosban. A rendezvényen Rétvári Bence azt hangsúlyozta, hogy a gyermek vállalása érték, és nem megváltoztatni, hanem védeni kell a családjog fogalmát és a család intézményét.
A 2014. január 1-jével életbe lépő családi adókedvezmény legnagyobb nyertesei azok a kétgyermekes háztartások lesznek, ahol a bruttó jövedelem 90-100 ezer forint között van. Azokban a háromgyermekes családokban, ahol mindkét kereső középiskolai tanár (körülbelül bruttó 300 ezer forintért), 51 ezer forinttal marad majd több a pénztárcában.
Jövőre már az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető az eddigi családi adókedvezmény – számolt be a kormányszóvivő a kabinet legutóbbi, a 2014-es adótörvényekkel kapcsolatos döntéséről október 18-án.
