– Mit lehet elmondani a legutóbb elfogadott gyed extráról?
– Az elmúlt 20-30 évben megváltozott a fiatalok gondolkodása. A nők magasabban képzettek, mint régen, amikor a gyermeknevelés az első években főállásnak számított. Amellett, hogy hisszük, a gyermeknek az a jó, ha minél tovább marad vele otthon az édesanya, és a családban eltöltött évek nem számítanak elvesztegetett időnek, szeretnénk megadni a lehetőséget számukra, hogy ha egy, másfél év elteltével visszamennének dolgozni, ezt úgy tehessék meg, hogy nem esnek el a családtámogatástól.
– Ez növelheti a gyermekvállalási kedvet?
– Főként a skandináv országokban élőkre jellemző, hogy a kismamák a szülés után viszonylag rövid idő elteltével munkába állnak, majd egy-két év múlva ismét gyermeket vállalnak. Magyarországon még a legtöbb kismamának komoly gondot jelent a családi élet és a munka összeegyeztetése. A jelenlegi rendszer szerint ha egy kismama vissza szeretne térni a munka világába, elveszíti a gyermek után járó támogatásokat. Ezért vezettük be a gyes melletti részmunkaidős foglalkoztatást. Ez azonban még nem elég, ezért a gyed extra egyik elemeként lehetőség lesz arra, hogy a gyermek egyéves kora után az édesanyák akár teljes munkaidőben dolgozhassanak anélkül, hogy elveszítenék az állami juttatásokat.
– Sokat jelenthet az is, ha a második vagy harmadik gyermek születésénél nem veszítenék el az előző gyerek után kapott támogatást.
– Ez a gyed extra második eleme. Vagyis a következő gyermek esetén az anya továbbra is kapná a gyest és a gyedet az idősebb testvér után. A tervezet szerint a gyed továbbra is száz százalékban járna, míg a gyes ötven százalékát folyósítaná az állam.
– Mikor léphet életbe a fenti két intézkedés?
– Ha mindenről pozitív döntés születik, már 2014 januárjától működhet az új rendszer.
– Ugyanez a dátum vonatkozik arra is, hogy a három évig járó juttatásokat adott esetben egy év alatt is fel lehet majd venni?
– Ez a harmadik elem. A tervezet szerint lehetőség lesz arra, hogy a gyermek hároméves koráig járó juttatásokat – tgyás, gyed, gyes – akár másfél év alatt is fel lehessen majd venni. Ennek megvalósítása viszont több időt igényel. Tegyük fel, hogy az anya él ezzel a lehetőséggel, és visszamegy dolgozni. Ha valami miatt mégsem tudja elvégezni a munkáját, vagy vissza kell térni a gyerekek mellé, ellátás nélkül marad, hiszen nem lehet majd segélyért folyamodni. Ezért, valamint a technikai átállás miatt ennek bevezetése csak 2015-től léphet életbe.
– A fenti intézkedésekkel vissza lehet fordítani a demográfusok által régóta hangoztatott problémát, miszerint a kitolódó gyerekvállalással az első gyerek kiesik, azaz a magyar családok több gyermeket terveznek, mint ahány megszületik?
– Ma, ha egy egyetemista befejezi tanulmányait, nem mer azonnal családot alapítani és gyermeket vállalni, hiszen nincs jövedelme, amire gyedet kaphatna. Ezért első a karrier építése, kitolva a szülés optimális idejét. Ennek egyfelől egészségügyi kockázatai vannak mind az anyára, mind a gyerekre nézve, a társadalmi hatása pedig az, hogy kevesebb gyermek születik.
– Mégis, mi lehet a megoldás?
– A gyed extra plusz egy pontja éppen őket célozza meg. A felsőoktatásban részt vevők családalapítását magasabb gyeddel támogatnánk, mégpedig úgy, hogy az alapképzésben hallgatóknál szülés esetén a minimálbér összegéből számolnánk ki a gyedet, míg a mesterképzésnél a garantált bérminimum adná a juttatás alapját. Ez már 114 ezer forintot jelentene.
– Ismét felvetődik a kérdés, mekkora kiadást jelent mindez?
– A gyed extra 3+1 pontja előreláthatóan harmincmilliárd forintjába kerülne az államkasszának. Fedezet természetesen erre is van.
– Ha már az egyetemistákról beszélgetünk, úgy tudjuk, fontolgatják, hogy azok a fiatalok, akik hallgatói jogviszonyuk alatt gyermeket vállalnak, mentesülnének a Diákhitel visszafizetése alól.
– Valóban felmerült egy ilyen lehetőség. Noha konkrétumok még nincsenek, a javaslat már elkészült. Eszerint, ha nem is az egész hitel, de egy részének visszafizetését elengedné a kormány.
– Mikor lehetnek látható eredményei a kormány családpolitikai intézkedéseinek?
– Le kell szögezni, hogy amíg egy negatív családpolitikai intézkedés azonnal kifejti hatását, addig a jó döntések hosszú távon hoznak eredményt. Ez a különbség érezhető a jelenlegi kormány és a korábbi baloldali kormányok intézkedései között is.
– Ezt hogy érti?
– Ez egyfelől társadalomfilozófiai különbség, másrészt gazdasági kérdés. A szocialista–liberális kormányok és a mostani kabinet között mindkét téren komoly ellentét van, ugyanis nem mindegy, hogy kiket milyen módon, milyen irányból támogatunk. Mi a családokat munkán keresztül segítjük, nem segéllyel. Ez társadalomfilozófiai kérdés. Az azonban már gazdasági, hogy nem lehet eladósítani sem az országot, sem a családokat. Márpedig az eddigi segélyeket, támogatásokat hitelfelvételből pótolta az ország. Mára sokszorosan is bebizonyosodott, hogy a baloldal által preferált osztogató, pénz- és hitelfelvevő politika nem vezet sehova.
A teljes interjút a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.
