– A fenti intézkedésekkel vissza lehet fordítani a demográfusok által régóta hangoztatott problémát, miszerint a kitolódó gyerekvállalással az első gyerek kiesik, azaz a magyar családok több gyermeket terveznek, mint ahány megszületik?
– Ma, ha egy egyetemista befejezi tanulmányait, nem mer azonnal családot alapítani és gyermeket vállalni, hiszen nincs jövedelme, amire gyedet kaphatna. Ezért első a karrier építése, kitolva a szülés optimális idejét. Ennek egyfelől egészségügyi kockázatai vannak mind az anyára, mind a gyerekre nézve, a társadalmi hatása pedig az, hogy kevesebb gyermek születik.
– Mégis, mi lehet a megoldás?
– A gyed extra plusz egy pontja éppen őket célozza meg. A felsőoktatásban részt vevők családalapítását magasabb gyeddel támogatnánk, mégpedig úgy, hogy az alapképzésben hallgatóknál szülés esetén a minimálbér összegéből számolnánk ki a gyedet, míg a mesterképzésnél a garantált bérminimum adná a juttatás alapját. Ez már 114 ezer forintot jelentene.
– Ismét felvetődik a kérdés, mekkora kiadást jelent mindez?
– A gyed extra 3+1 pontja előreláthatóan harmincmilliárd forintjába kerülne az államkasszának. Fedezet természetesen erre is van.
– Ha már az egyetemistákról beszélgetünk, úgy tudjuk, fontolgatják, hogy azok a fiatalok, akik hallgatói jogviszonyuk alatt gyermeket vállalnak, mentesülnének a Diákhitel visszafizetése alól.
– Valóban felmerült egy ilyen lehetőség. Noha konkrétumok még nincsenek, a javaslat már elkészült. Eszerint, ha nem is az egész hitel, de egy részének visszafizetését elengedné a kormány.
– Mikor lehetnek látható eredményei a kormány családpolitikai intézkedéseinek?
– Le kell szögezni, hogy amíg egy negatív családpolitikai intézkedés azonnal kifejti hatását, addig a jó döntések hosszú távon hoznak eredményt. Ez a különbség érezhető a jelenlegi kormány és a korábbi baloldali kormányok intézkedései között is.
