Czomba: Ezt nagyon meg kell becsülni

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár „nagyon pozitív eredménynek” véli, hogy 10 százalék alá süllyedt a munkanélküliség.

A 2010-es kormányváltás óta 225 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, amiből nagyjából 90 ezer a közfoglalkoztatottak miatti növekmény, 45 ezer a migráció okán fellépő növekedés és 90 ezer emberrel többen a versenyszférában dolgoznak – vont mérleget a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Közbeszéd pénteki adásában.

Czomba Sándor „nagyon pozitív eredménynek” véli, hogy a „lélektani határ”, vagyis 10 százalék alá süllyedt a munkanélküliség, főként annak tudatában, hogy az euróövezetben 12 százalék fölött van, és folyamatosan növekszik.

A politikus szerint ahhoz, hogy foglalkoztatáspolitikailag „jól érezzük magunkat”, tartósan 4 millió fölé kellene kerülnie a magyarországi foglalkoztatásnak, hosszú távon pedig az ötmilliós határ a cél. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben „nagyon meg kell becsülni az eredményeket”.

A versenyszférában létrehozott új munkahelyek is fontos szerepet játszottak a foglalkoztatás bővülésében mind az utóbbi egy, mind pedig az utóbbi három évben; ennek is köszönhető, hogy a KSH friss adatai szerint két évtizedes rekordot döntött a foglalkoztatottak száma idén nyáron – mondta Czomba Sándor szeptember 27-ei budapesti sajtótájékoztatóján. Elemzők szerint a vártnál jobbak a munkaerő-piaci adatok.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint idén június–augusztusban 3,981 millió volt a foglalkoztatottak létszáma, 67 ezerrel – 1,7 százalékkal – több, mint egy évvel korábban.

Czomba Sándor ugyanakkor hozzátette, hogy az KSH-adatok terén szezonalitás mutatkozik, így a téli hónapokban vélhetően 10 százalék fölé kúszik majd a munkanélküliség, ám a tendenciákat tekintve „még mindig sokkal jobb, mint a korábbi években volt” – fogalmazott.

Az ellenzéki bírálatokra reagálva az M1 Az este című műsorában leszögezte: a KSH nemzetközi sztenderdek alapján végzi a méréseit, amit semmilyen mértékben nem befolyásolhat egyik kormány sem. Az adatokat „sokan összekeverik az intézményi statisztikával, amely azonban nem vizsgálja az öt fő alatti vállalkozásokat, valamint az egy és ötven fő közötti versenyszférás foglalkoztatókat sem” – mutatott rá.

Az NGM államtitkára aláhúzta: ha a kérdés az, hogy segélyt vagy munkát kell-e adni az embereknek, akkor a kormány munkalehetőséget ad. Probléma akkor keletkezne, ha a közfoglalkoztatás a versenyszférától szívná el a munkaerőt, vagy ha értelmetlen munka lenne mögötte – fűzte hozzá.

Az Együtt–PM Szövetség javaslataira reagálva Czomba kiemelte: az álláskeresési ellátás háromról kilenc hónapra emelése nagyjából 100 milliárd forintba kerülne, a 300 ezer ellátatlan számára juttatott 28 500 forint összesen 90 milliárd forintot emésztene fel, az pedig, hogy minden családban legalább egy ember dolgozzon, 360 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetés számára, éppen ezért „nem lehet komolyan venni, amit mondanak” – zárta az államtitkár.

Néhány hónap alatt több százezer munkavállaló állásának megőrzésében játszottak fontos szerepet az idei munkahelyvédő intézkedések – mondta a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: több tíz milliárd forint adóenyhítés járt azoknak a munkaadóknak, amelyek kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetű személyeknek adtak kenyérkereseti lehetőséget.

A kormányzat intézkedéseinek köszönhetően – úgymint munkahelyvédelmi akcióterv, Első munkahely garancia program – a munkanélküliség folyamatosan csökken és a foglalkoztatottság fokozatosan bővül, közölte a pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az elmúlt időszakban publikált további makroadatok – bővülő beruházások, emelkedő reálbér – is azt támasztják alá, hogy a magyar gazdaság stabil, felfelé ívelő pályára lépett, amelynek köszönhetően a növekedés 2 százalék lehet 2014-ben.

Idén 0,5 százalékkal növekszik a magyar gazdaság teljesítménye, az ütem 2014-ben pedig 2 százalékra gyorsul – vélik a Capital Economics elemzői. A szakértők tehát a magyar kormány prognózisában – 1,9 százalékkal számolnak jövőre – szereplőknél is jobb adatokat várnak. Ismeretes, csütörtökön látott napvilágot az EY legfrissebb eurózóna-előrejelzése is, amiben az áll, hogy az uniós tendenciát felülírva hazánk már idén elhúz a többi tagállamtól.