Erre még az elemzők sem számítottak

A versenyszférában létrehozott új munkahelyek is fontos szerepet játszottak a foglalkoztatás bővülésében.

Czomba szólt arról is, hogy mind a teljes, mind pedig a részmunkaidős foglalkoztatottak száma emelkedett a kormányváltás óta: a részmunkaidős 54 ezerrel, a teljes munkaidős pedig több mint 170 ezerrel, és a több mint 3 millió 900 ezer foglalkoztatottból csak 300 ezret foglalkoztatnak részmunkaidőben.

A vártnál kedvezőbben alakultak a foglalkoztatási és a munkanélküliségi adatok az elemzők szerint, akik azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy munkanélküliségi ráta a szezonalitás miatt egyelőre csak átmenetileg marad 10 százalék alatt.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője elmondta: a munkanélküliségi ráta lendületes csökkenését az előző háromhavi átlaghoz képest a foglalkoztatottak számának jelentős, 17,2 ezres növekedése okozta. A foglalkoztatás 66,9 ezerrel, 3 millió 981 ezerre nőtt egy év alatt, amire a rendszerváltás óta nem volt példa – emelte ki. A szakember szerint a foglalkoztatás növekedését nagyban segíthette a közmunkaprogramok felfutása, valamint a magyar munkavállalók külföldi munkavállalása.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője kiemelte, hogy június–augusztusban 10 százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta, miközben a foglalkoztatottak száma is jelentősen nőtt. Az okokról az elemző azt mondta: nő a lakossági aktivitás, elsősorban a kormányzati intézkedések, például a nyugdíjkorhatár emelése, a korkedvezményes nyugdíjak visszaszorítása, a szociális rendszer szigorítása miatt. Ugyanakkor a munkanélküliség csökkenésében is jelentős szerepe van a kormányzatnak, a közmunkák növekvő szerepe miatt – közölte.

A kormányzat intézkedéseinek köszönhetően – mint a munkahelyvédelmi akcióterv, vagy az Első munkahely garancia program – a munkanélküliség folyamatosan csökken és a foglalkoztatottság fokozatosan bővül – közölte a pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az elmúlt időszakban publikált további makroadatok (bővülő beruházások, emelkedő reálbér) is azt támasztják alá, hogy a magyar gazdaság stabil, felfelé ívelő pályára lépett, amelynek következtében a növekedés 2 százalék lehet 2014-ben.

Idén 0,5 százalékkal növekszik a magyar gazdaság teljesítménye, az ütem 2014-ben pedig 2 százalékra gyorsul – vélik a Capital Economics elemzői. A szakértők tehát a magyar kormány prognózisában – 1,9 százalékkal számolnak jövőre – szereplőknél is jobb adatokat várnak. Ismeretes, csütörtökön látott napvilágot az EY legfrissebb eurózóna-előrejelzése is, amiben az áll, hogy az uniós tendenciát felülírva hazánk már az idén elhúz a többi tagállamtól.