Erre még az elemzők sem számítottak

A versenyszférában létrehozott új munkahelyek is fontos szerepet játszottak a foglalkoztatás bővülésében.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint az idén június–augusztusban 3 millió 981 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma, 67 ezerrel – 1,7 százalékkal – több, mint egy évvel korábban. Az idén nyáron 440 ezer munkanélküli volt Magyarországon, 16 ezerrel kevesebb 2012 harmadik negyedévéhez viszonyítva; a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 9,9 százalékra mérséklődött.

Czomba a sajtótájékoztatón kiemelte: 2009 nyara óta először csökkent 10 százalék alá a munkanélküliségi ráta, ami kedvező tendencia. Hozzáfűzte: korábban a foglalkoztatás és a munkanélküliség egyszerre nőtt, néhány hónapja e kettő már elvált egymástól, és a munkanélküliség csökkenő pályára állt.

Az államtitkár közlése szerint a gazdaságilag aktívak száma folyamatosan nő, a munkanélküliek számának csökkenése pedig elsősorban a foglalkoztatás bővüléséből adódik.

A kormányváltáshoz képest 2013. június–augusztusban 225 ezerrel, 2010 nyarához képest 180 ezerrel dolgoztak többen. A 225 ezres bővülésből 89 ezret magyarázott a közfoglalkoztatás emelkedése, és csaknem ugyanennyit, 88 ezret a versenyszférában dolgozók számának emelkedése – ismertette a változást Czomba, hozzátéve, hogy ezenkívül 48 ezerrel nőtt bő három év alatt a vendégmunkások, vagyis a külföldön dolgozó magyarok száma.

Utóbbi adat kapcsán az államtitkár jelezte: a KSH a munkaerő-felmérésben az egy éven belüli mozgásokat méri, a több éve külföldön élő és dolgozó migránsokat nem mutatja a felmérés, így az mondható el, hogy az utóbbi három évben az egy éven belüli vendégmunkások száma nőtt 48 ezerrel. Az államtitkár szerint ebben az emelkedésben az is szerepet játszhatott, hogy Németország és Ausztria 2011 májusában nyitotta meg munkaerőpiacát Magyarország előtt.

A foglalkoztatottak létszámának növekedését ágazatok szerint vizsgálva az látszik, hogy elsősorban a feldolgozóipar – azon belül a járműgyártás – és a mezőgazdaság húzta a bővülést, valamint a közigazgatás, amelyben a közfoglalkoztatás számai is benne vannak – ismertette az államtitkár. Ezzel szemben a kormányváltás óta az építőiparban és az oktatásban csökkent a foglalkoztatottak létszáma – fűzte hozzá.

Czomba szólt arról is, hogy mind a teljes, mind pedig a részmunkaidős foglalkoztatottak száma emelkedett a kormányváltás óta: a részmunkaidős 54 ezerrel, a teljes munkaidős pedig több mint 170 ezerrel, és a több mint 3 millió 900 ezer foglalkoztatottból csak 300 ezret foglalkoztatnak részmunkaidőben.

A vártnál kedvezőbben alakultak a foglalkoztatási és a munkanélküliségi adatok az elemzők szerint, akik azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy munkanélküliségi ráta a szezonalitás miatt egyelőre csak átmenetileg marad 10 százalék alatt.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője elmondta: a munkanélküliségi ráta lendületes csökkenését az előző háromhavi átlaghoz képest a foglalkoztatottak számának jelentős, 17,2 ezres növekedése okozta. A foglalkoztatás 66,9 ezerrel, 3 millió 981 ezerre nőtt egy év alatt, amire a rendszerváltás óta nem volt példa – emelte ki. A szakember szerint a foglalkoztatás növekedését nagyban segíthette a közmunkaprogramok felfutása, valamint a magyar munkavállalók külföldi munkavállalása.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője kiemelte, hogy június–augusztusban 10 százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta, miközben a foglalkoztatottak száma is jelentősen nőtt. Az okokról az elemző azt mondta: nő a lakossági aktivitás, elsősorban a kormányzati intézkedések, például a nyugdíjkorhatár emelése, a korkedvezményes nyugdíjak visszaszorítása, a szociális rendszer szigorítása miatt. Ugyanakkor a munkanélküliség csökkenésében is jelentős szerepe van a kormányzatnak, a közmunkák növekvő szerepe miatt – közölte.

A kormányzat intézkedéseinek köszönhetően – mint a munkahelyvédelmi akcióterv, vagy az Első munkahely garancia program – a munkanélküliség folyamatosan csökken és a foglalkoztatottság fokozatosan bővül – közölte a pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az elmúlt időszakban publikált további makroadatok (bővülő beruházások, emelkedő reálbér) is azt támasztják alá, hogy a magyar gazdaság stabil, felfelé ívelő pályára lépett, amelynek következtében a növekedés 2 százalék lehet 2014-ben.

Idén 0,5 százalékkal növekszik a magyar gazdaság teljesítménye, az ütem 2014-ben pedig 2 százalékra gyorsul – vélik a Capital Economics elemzői. A szakértők tehát a magyar kormány prognózisában – 1,9 százalékkal számolnak jövőre – szereplőknél is jobb adatokat várnak. Ismeretes, csütörtökön látott napvilágot az EY legfrissebb eurózóna-előrejelzése is, amiben az áll, hogy az uniós tendenciát felülírva hazánk már az idén elhúz a többi tagállamtól.