Tovább gyorsul a reálbérek emelkedése

A versenyszférában a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál alkalmazottak bruttó átlagkeresete 4,5, a nettója 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A prémiumok és egyéb különjuttatások nélkül számolt rendszeres havi keresetek a versenyszférában 4,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly júliusban a júniusi 2,9 százalékos emelkedéssel szemben. A nemzetgazdaság egészét tekintve a bruttó keresetek 2,1, a családi adókedvezmények hatása nélkül számított nettó jövedelmek 3,7 százalékkal nőttek tavaly július óta, a közfoglalkoztatottak nélkül a növekedés 2,8, illetve 4,5 százalékos volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a KSH adataira reagálva azt közölte, hogy továbbra is érvényesül a reálbérek növekedésének év eleje óta tartó pozitív trendje. 2013. január–júliusban a nemzetgazdaságban mért bruttó átlagkeresetek 3,2 a nettó átlagkeresetek 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ebben az időszakban 2,3 százalékos infláció mellett nemzetgazdasági szinten 2,2 százalékkal növekedtek a reálbérek, melyhez a rezsicsökkentés és a bérek adóterheinek mérséklése mellett az inflációt meghaladó mértékű minimálbér-emelés is hozzájárult.

Az idei immár a harmadik olyan év 2010-zel kezdődően, amikor az előző évhez képest reálértéken többet érnek a keresetek nemzetgazdasági szinten. Ezt megelőzően 2006 volt az utolsó esztendő, amikor a bérek reálértéke érdemben emelkedett, amit a 2007–2009 közötti években összesen 6 százalékos csökkenés követett. Ezzel szemben a mostani kormányzati ciklusban – 2010-zel kezdődően – a reálkeresetekben eddig átlagosan 6 százalékos növekedés következett be, amiben a családi kedvezmények 2011. évi bevezetésének is jelentős szerepe volt. Ennek köszönhetően az elkölthető munkajövedelem a több gyermeket nevelő munkavállalóknál emelkedett az átlagot meghaladó értékben. A családi kedvezmény kilátásba helyezett kiszélesítése várhatóan tovább erősíti ezt a folyamatot 2014-ben, különösen a közepes és az átlagosnál alacsonyabb keresettel rendelkező, gyermeket nevelő munkavállalók körében – hangsúlyozza az NGM közleménye.

A tárca kiemeli, hogy a kormány intézkedései pozitív hatással bírnak a vállalkozások számára is, hiszen a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedéseivel együtt elősegíti a munkahelyek megőrzését és a foglalkoztatás bővítését is. A munkahelyek számának növekedése és a reálkeresetek egyidejű emelkedése kedvezően hat a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálására, továbbá hozzájárulhat a belső fogyasztási kereslet növekedéséhez. A reálkeresetek várható további emelkedése pedig a fogyasztás bővülésén keresztül hozzájárulhat a gazdaság növekedéséhez, amely a legfrissebb prognózisok szerint 2014-ben elérheti a 2 százalékot.

A KSH adatai szerint az 1,8 százalékos júliusi inflációval számolva a nemzetgazdaság egészét tekintve 1,9 százalékkal nőttek a reálbérek, a versenyszférában pedig 4,4 százalékos volt a növekedés a családi adókedvezmény hatását nem számolva.

A költségvetési szektorban a júliusi bruttó keresetek 0,7 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, azokkal együtt a csökkenés 2,6 százalékos volt. A nettó keresetek a közszférában 0,8 százalékkal emelkedtek egy év alatt, míg a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva 1,2 százalékos volt a csökkenés.

2013. január–júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 400 forint volt, 3,2 százalékkal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 3,5 százalékkal kerestek többet, 239 600 forintot, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 220 700 forintot kerestek, ami 3,7 százalékos növekedést jelent. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 500 forint volt, 5,5 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak júliusban, 484 400 forintot értek el, 4,0 százalékos éves növekedéssel. Ezt az információ és kommunikáció követte 431 300 forinttal (+4,6 százalék), valamint az energiaipar (villamos energia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás) 389 000 forinttal. Legkevesebbet, 145 100 forintot a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban dolgozók kerestek. Ezt követte a humán-egészségügyi, szociális ellátás 152 100 forinttal, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 165 800 forinttal.

Január–júliusban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 400 forint, az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 10 900 forint juttatást kaptak ezen a címen.

Január–júliusban a rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – kereset átlagosan 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A 240 900 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,3 százalékkal volt magasabb a 2012. január–júliusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,2 százalék volt.