A magyar növekedési fordulat még csak a kezdet volt

Kétszázalékos GDP-növekedésre számít az NGM 2014-re nézve, de tarthatónak tartja az idei, 0,7 százalékos bővülést is.

Az államtitkár kijelentette, hogy a növekedési fordulat az idén bekövetkezett, és ez a tendencia erősödni fog. A Privátbankár.hu által, Növekedés 2013 címmel rendezett konferencia előadóinak véleménye megoszlott arról, hogy beindult-e már a növekedés Magyarországon. Az NGM államtitkára a jövő évi költségvetésre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy az adórendszer lényegében kész van, a még tervezett kisebb adóváltoztatások főként az üzleti környezet fejlesztését célozzák.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden Juhász Ferenc (MSZP) írásban feltett kérdésére azt válaszolta, jövőre a GDP 1,9 százalékkal nőhet, majd a bővülés 2015-ben és 2016-ban 2,3, illetve 2,5 százalékra gyorsulhat, a 2017–2022-es évekre pedig kedvező nemzetközi konjunktúra esetén 2,5-3,5 százalékos éves növekedési ütem prognosztizálható.

A kiadási oldalról a  pedagógus-életpályamodell bevezetésének költségvetési hatását, a takarékszövetkezetek feltőkésítését említette, amelyeket be kell építeni a költségvetésbe, valamint hiánynövelő tételként említette még a családi adózás kiterjesztését is. Közölte azt is, hogy az idei költségvetési tartalék nagyobb volt a szokásosnál, a jövő évi konzervatív makropálya viszont nem indokol az ideihez hasonló mértékű tartalékot jövőre.

Oblath Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének főmunkatársa szerint Magyarországon egyelőre nincs növekedési fordulat, ehelyett gazdasági stagnálás van. Kifejtette, hogy a belföldi felhasználásban vannak ugyan fordulatra utaló jelek, de ezt ellensúlyozza a csökkenő nettó exporttöbblet, amit az okoz, hogy az import dinamikája meghaladja az exportét. A beruházási hajlandóság viszont továbbra is alacsony.

Az ipar és a mezőgazdaság már „megmozdult”, de ezek a szektorok csak nagyon kis részt képviselnek a GDP termelési oldalán, ahol a legnagyobb hányadot a szolgáltatások teszik ki. Oblath Gábor véleménye szerint az, hogy a bankokat a devizahitelek forintosítására kényszerítik, nem okoz exporttöbbletet, ezt csak a devizatartalékok felhasználásával lehet finanszírozni.

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint ha a devizaalapú jelzáloghiteleket rögzített árfolyamon forintosítják, akkor négy vagy öt bank azonnali tőkeinjekcióra szorul anélkül, hogy új hitelt kihelyezett volna. A program megvalósulásának kockázata lehet a bankvezető szerint, hogy az újabb veszteségekkel fenyegeti a magyar bankokat, ami tovább erodálja bankszektor tőkéjét. Hozzátette: ha a bankszektor tőkemegfelelése tovább süllyed, akkor a növekedési hitelprogramban rendelkezésre álló újabb 2000 milliárd forintot csak nagyon kis mértékben tudják a bankok kihasználni. Wolf László szerint ezt a kétféle kormányintézkedést össze kellene hangolni ahhoz, hogy a kívánt eredmény elérhető legyen.

Túljutott a jelenlegi növekedési ciklus mélypontján a magyar, a cseh és a lengyel gazdaság, és a legutóbbi aktivitási adatok alapján javul a növekedési környezetük, bár Csehország várhatóan még az idén is recesszióban lesz – vélekedtek térségi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének globális elemzőcsoportja (BofA Merrill Lynch Global Research) a magyar gazdaság jövő évét tekintve a szélesebb londoni konszenzusnál is sokkal derűlátóbb. Minap összeállított térségi előrejelzésében a ház kiemelte azt a véleményét, hogy Magyarországon megállt a belföldi kereslet zsugorodása. A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint a magyar gazdaságban zajló folyamatok alátámasztják a cég prognózisát, amely az idei évre várt 0,4 százalék után jövőre már 2,6 százalékos GDP-növekedéssel számol Magyarországon.

Az élelmiszeripar, a gépgyártás és a járműgyártás eladásainak növekedése miatt 4,8 százalékkal nőtt az ipari termelés júliusban az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel az értékkel Magyarország az ötödik legnagyobb növekedést tudta felmutatni az Európai Unió 28 tagállama közül. 2013 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke – az előzetes becslésnek megfelelően – 0,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest – derült ki a KSH szeptember eleji közleményéből –, így Magyarország ismét a nagyobb mértékű növekedést felmutató országok között foglal helyet. A részletes GDP-adatokból arra lehet következtetni, hogy a magyar gazdaság fokozatosan visszaáll a fenntartható növekedési pályára – vélekedtek az adatok közzététele után londoni pénzügyi elemzők.