Magyarország az európai élmezőnybe került

4,8 százalékkal nőtt az ipari termelés júliusban; ezzel az értékkel Magyarország az ötödik legnagyobb növekedést tudta felmutatni az Európai Unió 28 tagállama közül.

2013 júliusában az ipari termelés volumene 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés bővülésében – a munkanaphatáson túl – elsősorban az élelmiszeripar, a gép, gépi berendezések gyártása, valamint a járműgyártás eladásainak növekedése játszott szerepet – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményében. Ezzel az értékkel Magyarország az ötödik legnagyobb növekedést tudta felmutatni az Európai Unió 28 tagállama közül – reagált az adatokra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az NGM közleményében kifejtette: a magyar gazdaság sikere nagymértékben függ a termelő szektor sikerétől, ezért a magyar kormány fennállása óta aktív iparpolitikát folytat. A kormány versenyképességet, beruházásokat és ipart támogató intézkedései hozzájárultak a kiváló júliusi adatokhoz, amellyel Magyarország a legjobb teljesítményt nyújtó országok közé tartozik az unióban.

A KSH adatai szerint a munkanaphatástól megtisztított index 2,5 százalékkal emelkedett. A termelés volumene az év első hét hónapjában 0,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index júliusban 0,3 százalékkal nőtt.

Az ipari export az év első hét hónapjában 2,2 százalékkal, míg júliusban 7,2 százalékkal emelkedett 2012 azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar exportértékesítésének közel felét adó két alágból a majdnem egyharmad súlyú járműgyártás kivitele júliusban 14,3 százalékkal bővült. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari exportban több mint egyheted súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene azonban 8,9 százalékkal visszaesett.

Júliusban 4,8 százalékkal nőtt az ipari termelés. Beigazolódni látszik a kormány azon szándéka, hogy Európa egyik termelési központjává szeretné tenni Magyarországot.

Júniusban 1,2 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel megtisztított adatok szerint, éves összevetésben 1,7 százalékkal javult az ipar kibocsátása a munkanaphatástól megszűrten, de 0,6 százalékkal csökkent a kiigazítatlan adatok szerint – jelentette augusztus közepén Központi Statisztikai Hivatal.

Az ipar belföldi értékesítése január–júliusban 3,4 százalékkal csökkent, júliusban 0,9 százalékkal nőtt 2012 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai júliusban 0,9 százalékkal nagyobbak voltak, mint egy évvel korábban.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2013 júliusában a feldolgozóipar termelése 6,1 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a csekély súlyú bányászaté 10,7 százalékkal visszaesett 2012 júliusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 9,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

2013 júliusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben regisztráltak termelésbővülést, a további három alágban 0,3 és 7,3 százalék közötti volumencsökkenést mértünk az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel egynegyedét adó járműgyártás kibocsátása 12,9 százalékkal emelkedett. A kivitel mellett – hasonlóan az előző hónaphoz – az iparág hazai eladásai is nőttek az alkatrészek iránti kereslet növekedésének köszönhetően.

A második legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egynyolcadát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az alág fő hajtóereje a legnagyobb súlyú szakágazat, a 24,5 százalékos bővülést adó egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás volt. Júliusban – idén már másodszor – a feldolgozóipari rangsorban a harmadik helyre csúszott a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása: az alág kibocsátása 7,3 százalékkal esett vissza.

2013. január–júliusban Magyarország területi egységei közül az ipari termelés két régióban – Dél-Alföldön (25,1 százalék) és Észak-Magyarországon (4,7 százalék) – nőtt az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 0,3 és 5,0 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk.

Megjelent az Eurostat közleménye is a júliusi iparági termelési adatokról, most már az EU28 viszonylatában. Magyarország az élenjárók között szerepel, a huszonnyolc tagállamból csak négy ország ért el magasabb értéket hazánknál az Európai Unióban, és növekedésre is csak nyolc ország volt képes. Az ipari termelés nagymértékű növekedése illeszkedik a kormány azon törekvéséhez, amelynek eredményeként az ipar a magyar gazdaság húzóágazatává válhat – írja az NGM.

2013 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke – az előzetes becslésnek megfelelően – 0,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest – derült ki a KSH szeptember eleji közleményéből –, így Magyarország ismét a nagyobb mértékű növekedést felmutató országok között foglal helyet. A részletes GDP-adatokból arra lehet következtetni, hogy a magyar gazdaság fokozatosan visszaáll a fenntartható növekedési pályára – vélekedtek az adatok közzététele után londoni pénzügyi elemzők.