Nyáron belehúzott az ipari termelés

Júniusban 1,2 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel megtisztított adatok szerint, éves összevetésben 1,7 százalékkal javult az ipar kibocsátása a munkanaphatástól megszűrten, de 0,6 százalékkal csökkent a kiigazítatlan adatok szerint.

Júniusban a nyers adatok szerinti regisztrált termeléscsökkenés annak köszönhető, hogy a feldolgozóipar három legnagyobb súlyú alága közül csak a járműgyártásban volt tapasztalható bővülés, a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek, illetve az élelmiszerek iránti kereslet visszaesést mutatott – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.

Az iparon belül a csekély hányadot képviselő bányászat 12 százalékkal, míg az energiaipari kibocsátás 6,8 százalékkal esett vissza júniusban. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,3 százalékkal mérséklődött 2012 júniusához képest. A feldolgozóiparon belül mindössze 3 alágban volt megfigyelhető termelésbővülés, 10 alágban 1,4-14,8 százalékkal csökkent a kibocsátás. A legjelentősebb súlyú alágak közül a járműgyártás termelése a májusit meghaladó mértékben, 13,7 százalékkal emelkedett. A második legnagyobb súlyú alág, a számítógép, elektronikai, és optikai termékek gyártása 4,8 százalékos mérséklődést mutatott; ez a szám jóval alacsonyabb az előző havi 13,3 százalékos visszaesésnél.

Az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása május után ismét nagymértékben, 9,4 százalékkal csökkent. A feldolgozóipar közepes súlyú alágai közül a vegyi anyag, termék gyártása kiugróan, 23,4 százalékkal emelkedett, melyben az alacsony bázis mellett a műanyag-alapanyaggyártás 53,3 százalékos termelésbővülése játszotta a legnagyobb szerepet. A többi közepes súlyú alágban 3,8-14,8 százalékos csökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékben a gyógyszergyártás esett vissza a külpiaci kereslet mérséklődésének következtében.

A GDP 0,5 százalékkal nőtt a második negyedévben, mely megerősíti, hogy hazánk kikerült a technikai értelemben vett recesszióból – közölte szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A közölt adatok megfelelnek az elemzői várakozásoknak. Szerintük a növekedést nagyban segíti, hogy legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdasága is kezd magához térni.

Londoni pénzügyi elemzők helyzetértékelése szerint javul a magyar gazdasági növekedésre adott elemzői konszenzusos előrejelzés. Úgy látják, a magyar gazdaság túljuthatott a legnehezebb időszakon, és valószínű, hogy a második negyedévben már éves összevetésű növekedést produkált.

A területi bontást tekintve két régióban tapasztaltak termelésbővülést 2013. január–júniusban: a Dél-Alföldön kiemelkedően magas, 25,1 százalékos, míg Észak-Magyarországon 3,4 százalékos emelkedést jegyeztek az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban azonban 2,0-6,5 százalékos volumencsökkenés volt megfigyelhető.

Az értékesítési oldalon a belföldi kereslet 4,5 százalékos visszaesését regisztrálták júniusban (2013 első félévében a csökkenés mértéke 4,1 százalékos volt), a kivitel pedig 0,5 százalékkal mérséklődött, 2013 első félévében azonban 1,4 százalékos exportbővülés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari exportértékesítések közel egyharmadát adó járműgyártás kivitele 9,6 százalékkal nőtt, de a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásának exportvolumenében 5,8 százalékos mérséklődést regisztráltak.

A KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 5,5 százalékkal csökkent júniusban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez főleg az exportrendelések 7,0 százalékos visszaesésének volt köszönhető, ugyanakkor a belföldi megrendelések 5,0 százalékos bővülést mutattak. A teljes rendelésállomány 10,5 százalékkal volt magasabb a tavaly júniusban mértnél.