Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott elemzőstábja a magyar gazdaságról összeállított átfogó helyzetértékelésében hangsúlyozta ugyanakkor azt a véleményét is, hogy az alapmutatók javulása részben olyan kormányzati intézkedések – például ad hoc jellegű adókivetések és hatóságilag elrendelt háztartási energia-árcsökkentések – eredménye, amelyek károsították az üzleti környezetet. A ház londoni elemzői mindazonáltal közölték: az általuk használt növekedéskövető mérési modell – GDP tracker – azt jelzi, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az idei második negyedévben, éves összevetésben 0,3 százalék körüli ütemben növekedhetett. Ez 2011 utolsó negyedéve óta a leggyorsabb éves növekedés lenne – hangsúlyozták a Capital Economics szakértői.
Balog Ádám, a jegybank alelnöke szerint a magyar gazdaság az év elején kikerült a recesszióból, a növekedés pedig a következő negyedévekben is folytatódhat. Az alelnök egyben megjegyezte, hogy 2014-ben már az ideinél kiegyensúlyozottabb lehet a növekedési pálya, miközben az infláció idén számottevően a 3 százalékos cél alatt maradhat, 2014-ben pedig a cél közelében alakulhat.
Navracsics Tibor szerdán úgy fogalmazott: az építőiparban tíz százalékkal bővültek a beruházások, ami egyértelműen jelzése annak, hogy megindulhat a növekedés. Az Európai Unió kiengedett minket a túlzottdeficit-eljárásból, s „most már széles körben is elfogadottá vált, hogy a költségvetési hiányt három százalék alatt tudjuk tartani” idén és jövőre is, és ezért erősödik a befektetői bizalom – mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Javul a magyar gazdasági növekedésre adott elemzői konszenzusos előrejelzés, ugyanakkor kérdéses, hogy az idei első negyedévi lendület tartható-e – közölték szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Magyarország jelentős mértékben javított országkockázati megítélésén: a vonatkozó listán bekerült a legjobb öt állam közé.
A ház elemzői szerint a legutóbbi erős aktivitási adatok arra vallanak, hogy a magyar gazdaság idei egész éves növekedési teljesítménye is jobb lehet a Capital Economics által jósoltnál. A cég jelenleg érvényes előrejelzése az, hogy a magyar GDP-érték 2013 egészében 0,5 százalékkal visszaesik. Csütörtöki elemzésükben a ház közgazdászai közölték, hogy ezt a prognózisukat a második negyedévi GDP-adatok augusztusi ismertetése után megvizsgálják. Az idei egész éves magyar recessziós előrejelzéssel a Capital Economics mélyen a londoni konszenzus alatt jár; a citybeli többségi elemzői vélemény az, hogy Magyarországon az idén növekedés várható.
A JP Morgan 0,5 százalékos évi növekedést vár
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai, akik a minap tájékozódó látogatást tettek Budapesten, tárgyalásaikról összeállított, e héten Londonban ismertetett beszámolójukban közölték: a magyar gazdaság idei teljesítményére adott konszenzusos előrejelzési átlag jelenleg 0,3 százalékos egész évi növekedést valószínűsít. A márciusi konszenzusos átlag még 0,1 százalékos visszaesést prognosztizált. A konszenzus javulásának előzménye a ház szerint a vártnál gyorsabb idei első negyedévi növekedés. A JP Morgan szakértői megerősítették, hogy a maguk részéről 0,5 százalékos idei egész éves GDP-növekedést várnak a magyar gazdaságban.
A Capital Economics közgazdászai csütörtöki elemzésükben közölték: saját számításaik szerint a közműdíjak januártól érvényesített 10 százalékos csökkentésének hatása a háztartásoknak nyújtott 0,4 százalékos GDP-arányos ártámogatással egyenlő, csak ezt a helyi szolgáltató cégek fizetik, nem a kormány. Ezek az intézkedések hoznak ugyan rövid távú előnyöket, ám a magyar gazdaságpolitikai döntéshozatalt erősen kiszámíthatatlanná teszik, és így károsítják az üzleti környezetet. A jelek szerint ez is a beruházások folyamatos csökkenésének tényezői között van – áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.
A cég londoni szakértői szerint a GDP-értékhez mért beruházási ráta legalább 1996 óta nem volt olyan alacsony a magyar gazdaságban, mint most. A ház elemzői kiemelték azt is, hogy számításaik szerint az idei első félévi államháztartási hiány 40 százalékkal volt magasabb a tavalyi azonos időszakban mért deficitnél. A Capital Economics elemzése szerint ez az első jele lehet annak, hogy a magyar gazdaságban az elmúlt negyedévben tapasztalt növekedési fordulat a költségvetési szigor lazításának eredménye volt. A cég londoni elemzői közölték: várakozásuk szerint a GDP-arányos államháztartási hiány az idén 3 százalék környékére, jövőre 4 százalékra nőhet. A Capital Ecomomics szakértői hangsúlyozták azt a véleményüket is, hogy ilyen mértékű deficitek mellett sem indulna növekedésnek az államadósság-ráta. Feltételezve, hogy a kormány nem kezd nagyszabású költekezésbe a választások közeledtével, valószínűtlen, hogy ez az államadósság-mutató ismét emelkedni kezdene – olvasható a cég csütörtöki elemzésében.
Budapesti tárgyalásaikról összeállított beszámolójukban a JP Morgan londoni elemzői is azt jósolták, hogy a kormány várhatóan korlátok között tartja a közfinanszírozást, annak ellenére is, hogy az EU megszüntette a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást. Málta példája mutatja ugyanis, hogy ezt az eljárást akár hat hónap után újra lehet kezdeni, és ez valószínűleg az államháztartási hiány ellenőrzés alatt tartására ösztönzi a magyar kormányt – derült ki a JP Morgan beszámolójából.
