A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai, akik a minap tájékozódó látogatást tettek Budapesten, tárgyalásaikról összeállított, e héten Londonban ismertetett beszámolójukban közölték: a magyar gazdaság idei teljesítményére adott konszenzusos előrejelzési átlag jelenleg 0,3 százalékos egész évi növekedést valószínűsít. A márciusi konszenzusos átlag még 0,1 százalékos visszaesést prognosztizált. A konszenzus javulásának előzménye a ház szerint a vártnál gyorsabb idei első negyedévi növekedés. A JP Morgan szakértői megerősítették, hogy a maguk részéről 0,5 százalékos idei egész éves GDP-növekedést várnak a magyar gazdaságban.
A Capital Economics közgazdászai csütörtöki elemzésükben közölték: saját számításaik szerint a közműdíjak januártól érvényesített 10 százalékos csökkentésének hatása a háztartásoknak nyújtott 0,4 százalékos GDP-arányos ártámogatással egyenlő, csak ezt a helyi szolgáltató cégek fizetik, nem a kormány. Ezek az intézkedések hoznak ugyan rövid távú előnyöket, ám a magyar gazdaságpolitikai döntéshozatalt erősen kiszámíthatatlanná teszik, és így károsítják az üzleti környezetet. A jelek szerint ez is a beruházások folyamatos csökkenésének tényezői között van – áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.
A cég londoni szakértői szerint a GDP-értékhez mért beruházási ráta legalább 1996 óta nem volt olyan alacsony a magyar gazdaságban, mint most. A ház elemzői kiemelték azt is, hogy számításaik szerint az idei első félévi államháztartási hiány 40 százalékkal volt magasabb a tavalyi azonos időszakban mért deficitnél. A Capital Economics elemzése szerint ez az első jele lehet annak, hogy a magyar gazdaságban az elmúlt negyedévben tapasztalt növekedési fordulat a költségvetési szigor lazításának eredménye volt. A cég londoni elemzői közölték: várakozásuk szerint a GDP-arányos államháztartási hiány az idén 3 százalék környékére, jövőre 4 százalékra nőhet. A Capital Ecomomics szakértői hangsúlyozták azt a véleményüket is, hogy ilyen mértékű deficitek mellett sem indulna növekedésnek az államadósság-ráta. Feltételezve, hogy a kormány nem kezd nagyszabású költekezésbe a választások közeledtével, valószínűtlen, hogy ez az államadósság-mutató ismét emelkedni kezdene – olvasható a cég csütörtöki elemzésében.
