Haláltérkép: ezek a rákfajták kínozzák a szebbik nemet

Végignéztük az öt leggyakoribb daganatos megbetegedést megyénkénti bontásban. Mutatjuk, mi változott tíz év alatt.

Egyesek szerint a napfürdőzés kerülése is okozhat bőrrákot. Az efféle véleményekről szólva Liszkay Gabriella elmondta, hogy nagy hiba az embereket ilyen információkkal ellátni, ezek ugyanis csak rákvörösre égett albínók tömegét eredményezik a bőrgyógyászatokon. A napi D-vitamin-szintézishez a szakember szerint napi tíz perc napfénynek kitettség is elegendő.

Még éppen dobogós lett a hölgyek körében a tüdőrák. 2001-ben 3629, 2010-ben 3922 új esetet diagnosztizáltak, ami mintegy 8 százalékos plusz. E tekintetben is Budapest (972) vezet. A fővárost Pest megye követi 348 új megbetegedéssel, majd Borsod-Abaúj-Zemplén (280) és Csongrád megye (230) jön. A tüdőrák a leghalálosabb az összes daganatos betegség közül: százezer lakosra évente száznál is több végzetes eset jut. Az idei évre vonatkozó jóslatok szerint hazánkban nagyjából 9500 új esettel kell számolni. A betegség a korai stádiumban szinte tünetmentes, a páciensek legtöbbször akkor jutnak el orvoshoz, amikor teljes gyógyulás már nem várható. A frissen felfedezett tüdőrákos esetek 80 százaléka már nem operálható, addigra sok esetben áttét képződik más szerveken. 9500 betegből évente körülbelül 1500-on lehet teljes gyógyulás reményével érdemben segíteni. Előrehaladott tüdőrák esetén az ötéves túlélés esélye 5 százalék, pedig ha időben felismernék a betegséget, akkor akár 90 százalék is lehetne az arány.

Figyelemre méltó, hogy míg a férfiaknál jelentős csökkenés figyelhető meg a tüdőrákos esetek számában, a nők közül egyre többen szenvednek a kórban. Dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója sem tudott kielégítő magyarázattal szolgálni erre a jelenségre, de valószínűsítette, hogy a dohányzási szokások megváltozásával áll összefüggésben.

Életmentő tehát a korai felismerés és diagnózis, amelynek kiváló eszköze lehet az az okostelefonra és táblagépre letölthető veszélyeztetettségmérő alkalmazás, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinika orvosai fejlesztettek ki. Az alkalmazás segítségével, egyszerű kérdésekre válaszolva bárki felmérheti, hogy tüdőrákkockázat szempontjából mennyire veszélyeztetett. [Erről bővebben itt olvashat.]

A magyar nőknél a negyedik leggyakrabban előforduló daganat a vastagbélrák. 2001-ben 2599-en, 2010-ben pedig 2654-en betegedtek meg. Egy közepes méretű városnyi emberben már ott a vastagbéldaganat, csak még nem tud róla. Évente 8-10 ezren betegszenek meg szerzett vastagbélrákban, míg az örökletes változatban mindössze 200-250-en. Vannak országok, ahol ez a szám jóval nagyobb – mondta korábban az MNO-nak dr. Szentirmay Zoltán. Az Országos Onkológiai Intézet szakértője szerint statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a magyarok genetikai összetétele nagyon jó, mivel az örökletes daganatos betegségek előfordulása az európai átlag alatt van. Az elváltozás általában hosszú évek alatt alakul ki, majd okoz tüneteket, akár 40-50 ezren is élnek közöttünk, akikben egy vastagbéltükrözés már ma felfedné az egyszerűen megszüntethető, a rákot megelőző állapotot. Néhány egyszerű tipp betartásával – lemondás a cigarettáról és az alkoholról, elegendő mozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő testtömeg – akár 37 százalékkal csökkenthető a vastagbélrák kialakulásának veszélye.

2001-ben még a méhnyakrák volt az ötödik leggyakoribb daganattípus a magyar nőknél, 2010-ben a méhtestrák vette át ezt a pozíciót. A méhtest maga a méh, amely magában foglalja a nyálkahártyát és az alatta lévő szöveteket. 2010-ben 1239 új megbetegedést regisztráltak, 2001-ben 1290-en betegedtek meg, így némileg csökkent tíz év alatt az esetszám. A legtöbb, 231 megbetegedést Budapesten diagnosztizálták, ezt Pest megye követi 115-tel, majd Borsod-Abaúj-Zemplén megye 84-gyel, és Bács-Kiskun 64-gyel. Mint lapunknak dr. Szentirmay Zoltán elmondta: a méhtestrák 52-60 százalékos túlélési valószínűséget mutat.