Emlő-, bőr-, tüdő-, vastgabél-, méhtestrák – ebben az öt ráktípusban betegszik meg a legtöbb magyar nő a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint. Megyénkénti bontásban néztük végig, hol diagnosztizálták a legtöbb daganatos megbetegedést nőknél 2001-ben és 2010-ben.
Az emlőrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés hazánk lányainál. 2001-ben 6198 új esetet regisztráltak, 2010-ben már 6610-et, vagyis tíz év alatt mintegy 6,65 százalékkal nőtt az újonnan tetten ért megbetegedések száma. Évente körülbelül 2000 nő hal bele a kórba. 2010-ben a legtöbb esetet Budapesten (1471 új megbetegedés) derítették föl, majd Borsod-Abaúj-Zemplén (382), Hajdú-Bihar (365) és Bács-Kiskun megye (321) következik.
Az emlődaganatról is elmondható az az alaptétel, ami általában az összes többi ráktípusról, miszerint minél hamarabb felfedezik, annál nagyobb eséllyel gyógyítható. Az idő előrehaladtával 80-ról 15 százalékra zuhanhat az ötéves túlélés esélye.
Sokan emlékezhetnek Angelina Jolie hollywoodi világsztár nagy vihart kavart döntésére, melynek nyomán a mellrák kialakulását megelőzendő leoperáltatta mindkét mellét. A színészművésznél két évvel ezelőtt fedezték fel a BRCA1 gén hibáját, amely valóban nagymértékben növeli a mell- és petefészekrák kialakulásának esélyét – akár 60-80 százalékkal. [Erről korábban dr. Oláh Edit, az Országos Onkológiai Intézet molekuláris genetikai osztályának vezetője beszélt lapunknak.] Jelenleg 74 olyan génről tudunk, amelyek öröklött meghibásodásának együttes előfordulása az emlőrák kockázatát is módosíthatja. Ahhoz, hogy ezek az új gének a genetikai tesztek részévé váljanak, még legalább öt-tíz éves kutatómunka szükséges.
Az emlőrák korai felismeréséhez nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat és a mellrákszűrés, amely kétévente javasolt a 45 és 60 év közötti nőknek. Érdekesség, hogy jóval kisebb a mellrák kialakulásának esélye azoknál az anyáknál, akik szoptatják a kisbabáikat.
Az „ezüstérmes” helyre a leggyakoribb rákfajták versenyében a bőrdaganat került a magyar nőknél. 2001 és 2010 között 5204-ről 6257-re emelkedett az újonnan regisztrált megbetegedések száma országosan, a növekmény tehát igen jelentős, 20 százalékos. A vizsgálat alá vont periódus végén a legtöbb bőrrákos esetet a fővárosban (1246) diagnosztizálták, majd Pest (638), Borsod-Abaúj-Zemplén (619) és Hajdú-Bihar megye (403) jön. Mint ismert, a napégés növeli a kór kockázatát, legnagyobb eséllyel világos bőrű, szeplős és erősen anyajegyes személyeknél alakul ki a betegség, de családi előfordulása is kockázati tényező. Ha a bőrgyógyászokon múlna, akkor senkit nem engednének a napra délidőben, még azokat sem, akiknek egészen sötét a bőrük – mondta el lapunknak korábban Liszkay Gabriella. Az Országos Onkológiai Intézet bőrgyógyászati osztályának vezető főorvosa szerint kora délelőtt és késő délután nyugodtan lehet napozni, de véletlenül sem szabad leégni.
Egyesek szerint a napfürdőzés kerülése is okozhat bőrrákot. Az efféle véleményekről szólva Liszkay Gabriella elmondta, hogy nagy hiba az embereket ilyen információkkal ellátni, ezek ugyanis csak rákvörösre égett albínók tömegét eredményezik a bőrgyógyászatokon. A napi D-vitamin-szintézishez a szakember szerint napi tíz perc napfénynek kitettség is elegendő.
Még éppen dobogós lett a hölgyek körében a tüdőrák. 2001-ben 3629, 2010-ben 3922 új esetet diagnosztizáltak, ami mintegy 8 százalékos plusz. E tekintetben is Budapest (972) vezet. A fővárost Pest megye követi 348 új megbetegedéssel, majd Borsod-Abaúj-Zemplén (280) és Csongrád megye (230) jön. A tüdőrák a leghalálosabb az összes daganatos betegség közül: százezer lakosra évente száznál is több végzetes eset jut. Az idei évre vonatkozó jóslatok szerint hazánkban nagyjából 9500 új esettel kell számolni. A betegség a korai stádiumban szinte tünetmentes, a páciensek legtöbbször akkor jutnak el orvoshoz, amikor teljes gyógyulás már nem várható. A frissen felfedezett tüdőrákos esetek 80 százaléka már nem operálható, addigra sok esetben áttét képződik más szerveken. 9500 betegből évente körülbelül 1500-on lehet teljes gyógyulás reményével érdemben segíteni. Előrehaladott tüdőrák esetén az ötéves túlélés esélye 5 százalék, pedig ha időben felismernék a betegséget, akkor akár 90 százalék is lehetne az arány.
Figyelemre méltó, hogy míg a férfiaknál jelentős csökkenés figyelhető meg a tüdőrákos esetek számában, a nők közül egyre többen szenvednek a kórban. Dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója sem tudott kielégítő magyarázattal szolgálni erre a jelenségre, de valószínűsítette, hogy a dohányzási szokások megváltozásával áll összefüggésben.
Életmentő tehát a korai felismerés és diagnózis, amelynek kiváló eszköze lehet az az okostelefonra és táblagépre letölthető veszélyeztetettségmérő alkalmazás, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinika orvosai fejlesztettek ki. Az alkalmazás segítségével, egyszerű kérdésekre válaszolva bárki felmérheti, hogy tüdőrákkockázat szempontjából mennyire veszélyeztetett. [Erről bővebben itt olvashat.]
A magyar nőknél a negyedik leggyakrabban előforduló daganat a vastagbélrák. 2001-ben 2599-en, 2010-ben pedig 2654-en betegedtek meg. Egy közepes méretű városnyi emberben már ott a vastagbéldaganat, csak még nem tud róla. Évente 8-10 ezren betegszenek meg szerzett vastagbélrákban, míg az örökletes változatban mindössze 200-250-en. Vannak országok, ahol ez a szám jóval nagyobb – mondta korábban az MNO-nak dr. Szentirmay Zoltán. Az Országos Onkológiai Intézet szakértője szerint statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a magyarok genetikai összetétele nagyon jó, mivel az örökletes daganatos betegségek előfordulása az európai átlag alatt van. Az elváltozás általában hosszú évek alatt alakul ki, majd okoz tüneteket, akár 40-50 ezren is élnek közöttünk, akikben egy vastagbéltükrözés már ma felfedné az egyszerűen megszüntethető, a rákot megelőző állapotot. Néhány egyszerű tipp betartásával – lemondás a cigarettáról és az alkoholról, elegendő mozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő testtömeg – akár 37 százalékkal csökkenthető a vastagbélrák kialakulásának veszélye.
2001-ben még a méhnyakrák volt az ötödik leggyakoribb daganattípus a magyar nőknél, 2010-ben a méhtestrák vette át ezt a pozíciót. A méhtest maga a méh, amely magában foglalja a nyálkahártyát és az alatta lévő szöveteket. 2010-ben 1239 új megbetegedést regisztráltak, 2001-ben 1290-en betegedtek meg, így némileg csökkent tíz év alatt az esetszám. A legtöbb, 231 megbetegedést Budapesten diagnosztizálták, ezt Pest megye követi 115-tel, majd Borsod-Abaúj-Zemplén megye 84-gyel, és Bács-Kiskun 64-gyel. Mint lapunknak dr. Szentirmay Zoltán elmondta: a méhtestrák 52-60 százalékos túlélési valószínűséget mutat.
