Összeborulnak a zsidók és a keresztények

Újabb nyilatkozatokkal közeledik a katolikus egyház és az ortodox zsidóság, ám ezek nem új mérföldkövek.

– jelentette ki az MNO-nak Köves Slomó ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője. Szerinte az ötven évvel ezelőtt, december 8-án véget ért második vatikáni zsinat jelentette a valódi mérföldkövet a zsidó–keresztény kapcsolatokban: „Akkor az egyház egyértelművé tette, hogy nem tekinti többé bűnösnek a zsidóságot, majd pedig ez meg lett erősítve azzal, hogy az egyháznak nem célja többé a zsidóság keresztény hitre térítése.

A zsidóságnak soha nem volt célja a keresztények »jobb belátásra térítése«. A gesztusok szintjén pedig több Izrael Állam-i főrabbi is tett látogatást a Vatikánban” – fűzte hozzá Köves Slomó vasárnap este a Nyugati téren, a nyolcadik hanukagyertya meggyújtását megelőzően.

A Vatikán csak a zsidó vezetők felé tett gesztust – jelentette ki a Zsidók Jézusért nevű szervezet ügyvezetője, David Brickner a The Jerusalem Post szerint. A szervezet közleményében Brickner úgy fogalmazott, elítélik az egyházat, amiért felhagy a zsidók megtérítésével. A Zsidók Jézusért a legnagyobb zsidó missziós ügynökségnek tartja magát a világon, tizenhárom ország huszonöt városában működik.

Megkérdeztük az EMIH vezetőjét a Zsidók Jézusért Vatikánt elítélő közleményével kapcsolatban is. A rabbi fontosnak tartotta elmondani, hogy nem szerencsés, ha egy szervezet összemossa a zsidó és keresztény vallást. „Úgy tenni, mintha valójában egy vallás lenne, szerintem félrevezetés” – mondta. A rabbi azt sem tartja szerencsésnek, hogy a Zsidók Jézusért tagjai egyszerre próbálnak olyan arcot mutatni, mintha a zsidó vallást követnék, és közben a kereszténységet hirdetik. Szerinte ez mindkét vallás híveiben megbotránkozást kelt, és nem hiteles. Kijelentette: „Mi a »zsidók a zsidóságért« hívei vagyunk”.

Azt is elárulta, hogy a fenti nyilatkozat aláírói nem különösebben ismert rabbik. „Valójában ami itt le van írva, az már egy évek óta létező kapcsolat, folyamatos a teológiai párbeszéd. Ugyanakkor fontos nem elfelejteni, hogy a judaizmus nem térítő vallás, és így a feladat az, hogy a saját vallásunkban elmélyülve, és egyben a teológiai különbségeket tiszteletben tartva tudjuk megteremteni az együttélés alapjait” – indokolta a rabbi azt, hogy miért nem csatlakozik a magyar ortodox zsidó közösség a nyilatkozathoz.

Az EMIH vezetője szerint egyébként az ilyen nyilatkozatok kontraproduktívak is lehetnek, mert azt az érzést kelthetik, hogy nagy az ellentét a zsidó és keresztény hitű emberek között, pedig ez nincs így.

Ez az első alkalom, hogy a Vatikán nyíltan elutasította a zsidók áttérítését – idézi David Kesslert, a vallásközi kapcsolatokat kutató, Cambridge-ben működő Woolf Intézet igazgatóját a brit The Guardian. Elmondása szerint a mostani bejelentések azért is fontosak, mert nemcsak a vallási vezetők, hanem a hívek közeledését is elősegítheti.

A mostani közeledés egyik oka az lehet, hogy a közös ellenfél, az Iszlám Állam megerősödött, és komoly terrortámadást hajtott végre Párizsban. Emellett Jeruzsálemben is mindennaposak a késeléses, vallási indíttatású támadások. Az előbbiekre utalhat a „korunk erkölcsi kihívásai” kitétel a rabbik közös nyilatkozatában.

Köves Slomó szerint legitim elképzelés, hogy a mostani közeledés akár az Iszlám Állam elleni közös fellépés is. „Minden jóérzésű ember, aki hisz abban, hogy minden embernek önmagában értéke van, mert Isten képmására teremtődött, össze kell hogy fogjon az olyan ideológiák ellen, amelyek az emberi életet semmibe veszik” – jegyezte meg.

Másik okként egy személyes barátságot említhetünk: az argentin Jorge Mario Bergoglio, azaz Ferenc pápa baráti viszonyt ápol Abraham Skorka argentin rabbival. Bergoglio és Skorka közös könyvet is megjelentetett: etikáról, moralitásról és hitről értekeztek.