Nem várja meg a Quaestor-per végét a közigazgatási bíróság

A volt ügyvezető is beperelte a jegybankot egy húszmilliós bírság miatt.

Tarsoly Csaba beperelte a Magyar Nemzeti Bankot, miután az mint pénzügyi felügyeleti szerv megbírságolta őt. Most tehát közigazgatási kereset nyomán is bírósági eljárás szereplője lett Tarsoly, ám ezúttal felperesként, miközben a Fővárosi Törvényszéken már javában zajlik ellene és társai ellen a Quaestor-büntetőper.

A jegybank a törvényi maximumnak megfelelő húszmillió forintra büntette a Quaestor vezérét, megállapítván, igazgatósági tagként, illetve ügyvezetői minőségében szegett jogszabályt, továbbá a Quaestor belső szabályzatát is megsértette. A felügyelet által rögzített tényállás szerint fiktív kötvénykibocsátásban vett részt, hamis adatokat szolgáltatott a hatóságoknak, és valótlan tartalmú üzleti könyveket látott el aláírásával.

Tarsoly ügyvédje, Borbíró István mindenekelőtt kiemelte, hogy ügyfelének nincs köze a fiktív papírok ügyéhez, tekintve, hogy a kötvénykibocsátó a Quaestor Financial Hrurira volt, amelynek ügyvezetője M. Zsolt volt. A Tarsoly vezette Quaestor-cég csak másodlagos forgalmazója volt a QFH értékpapírjainak. Ráadásul a kötvénykibocsátást az MNB engedélyezte – folytatta.

Kifejtette, az MNB nem derítette fel kellően a történteket, határozatát lényegében M. azon vallomására alapozza csak, amelynek jegyzőkönyvét M. soha nem írta alá, soha nem ismerte el, hogy az elhangzott. Az ügyvéd nem érti, miért volt szükség arra, hogy Tarsoly felelősségét gyorsan megállapítsák, miközben a büntetőeljárás jóval lassabban és alaposabban vizsgálja ugyanezen magatartásokat is. – Más-más következtetésre juthat a büntető- és a közigazgatási eljárás, de cselekménysor csak egy van – mondta.

Ennek megfelelően a felperesi oldal azt kéri, hogy a törvényszék függessze fel a jelen pert, és várja be a büntetőper ítéletét. Ez azért sem járna semmilyen hátránnyal – mondja Borbíró –, mert a bírság behajtására addig úgysincs esély, tudniillik Tarsoly teljes vagyona bűnügyi zár alatt van. A bíróság az eljárás felfüggesztésére irányuló indítványt tanácskozást követően elutasította.

Az MNB nem engedélyez kötvénykibocsátásokat, csak a kötvénykibocsátásokhoz készült tájékoztatókat – tette helyre az elhangzottakat a nemzeti bank jogtanácsosa. Szerinte az sem igaz, hogy a tényállást csak M. vallomására építették, aminek jegyzőkönyvét egyébként azért nem írta alá, mert Tarsolytól „kapott egy telefont”. Korábban az MNB a visszaélések miatt határozattal visszavonta a Quaestor tevékenységi engedélyét. Az említett vallomáson kívül e „komplett határozatra” alapult a bírságot kiszabó határozat – közölte az alperesi oldal.

Az engedély-visszavonó döntést nem támadták meg a Quaestor részéről – emlékeztetett a jogtanácsos –, Tarsoly Csaba úgy döntött, hogy ebben az ügyben nem, csak a büntetőeljárásban védekezik aktívan. Ennek kapcsán az alperesi képviselő idézte Tarsoly múlt heti Magyar Narancsnak adott interjújából a felperes egy mondatát: „Nekem ez a legnagyobb hibám, hogy nem léptem, amikor léphettem volna.” – Ez tökéletesen összefoglalja a felügyelet álláspontját is – jegyezte meg a jogász.

A felperesi képviselő azon kijelentésére, hogy Tarsoly ügyvezetőként nem tudott több folyamatról, mert a munkát megosztották kollégáival, úgy reagált az alperes, hogy a közigazgatási jogi elmarasztalást az is megalapozza, ha egy cégvezető olyan rendszert működtet, amelyben nem találkozik az ő felelősségi körébe tartozó fontos lépésekkel.