Villamossal mentették a bírót Kispesten

77 éves a Magyar Nemzet – új rovatunkban legendás idők lapszámaiból idézünk.

(1938. augusztus 31. szerda, 12. oldal)

Mi lesz veled szeptemberben Balaton

Még nyár van, de az időjárás hirtelen hűvösre fordult. Ez az augusztus végi lehűlés hazánkban elég gyakori. Ennek a következménye volt régebben, hogy István nap után sok kis balatoni nyaralónak ablakán becsukták a zsalugátereket. Elnéptelenedtek a strandok, mólók, a teraszok, csak a hegyek voltak hangosak a szüretelőktől.

Az augusztus végi lehűlés azonban rendszerint csak napokig tart, utána ismét felmelegszik az idő. S ha szép, napfényes a szeptember, csodálatos a Balaton. Igen ám, de mire felmelegedett a türkizkék víz, s kiderült az ég, addigra nagy sebbel-lobbal eltakarodtak a vendéglők. Leszedték az abroszokat, raktárba hordták a székeket, bezárták az ajtókat, s hiába jött, zörgetett a vendég, nem kapott még meleg levest sem. Véget ért a szezon, süthetett a nap, jöhetett a kiránduló, érkezhetett külföldi a csodás partra, nem vett róla tudomást a vendéglátóipar.

Sok szép, napfényben fürdő szeptembernek kellett eltelnie, míg végre illetékesek is rájöttek, hogy ez helytelen, s szeptemberben is lehet üdülni, szórakozni, pihenni a Balatonon. Ennek megvalósítása érdekében járta végig a balatoni üdülőhelyeket egy szakértőkből álló bizottság, amelynek Csanády György miniszter is tagja volt.

Nyomukat követte az újságíró, hogy megtudja; mi lesz a Balatonnal szeptemberben, sikerül-e meghosszabbítani a szezont? Ennek egyik feltétele a szolgáltatások meghosszabbítása. Az, hogy legyen nyitvatartó üzlet, vendéglő, étterem a tó partján, legalább a forgalmasabb, közkedveltebb helyeken, Füreden, Tihanyban, Badacsonyban, Siófokon, Földváron, s ne történjem meg az, ami tavaly, hogy a délről hazatérő autós turisták sokan döngették hiába az éttermek kapuit végig a Balaton partján. Pedig valamennyien úgy jöttek, hogy néhány napot maradnak is, hiszen kedvezett az időjárás, szép volt az ősz.

Még az is felvetődött a szakértőkből álló bizottság látogatása során, hogy egy-két helyen októberben is vállalni kellene a szállók és éttermek nyitva tartását. Sajnos a déli parton egyetlen „télies” szálló sincs, az északi oldalra irányítják a vendégeket. Szóba került, hogy a fonyódi Sirályt kísérletképpen nyitva kellene hagyni télen is.

Mert az érdeklődés az őszi idény iránt óriási, szeptemberben a statisztika szerint sokkal több autós kiránduló keresi fel a Balatont, mint a meleg nyári hónapokban, például júliusban. S ezek az autósok a vendéglátóipar szóhasználata szerint „minőségi” vendégek. Forgalomban többet jelentenek, mint a nyári tömegkirándulók csoportjai, akik rendszerint a magukkal hozott ebédet fogyasztják.

Tehát főleg a belföldi és külföldi autósok fogadására és ellátására kellene berendezkedni. Vajon tesznek-e ennek az érdekében valamit az idén szeptemberben?

A füredi idegenforgalmi hivatalban elmondották, hogy a füredi és tihanyi kempinget szeptember végéig nyitva tartják. De természetesen a többit is, ha vendég lesz. S ha előfordul olyan eset, hogy a vendég szeptember végén nem szedi a sátorfáját és jól érzi magát, tovább marad, akkor a kemping alkalmazkodik hozzá, s nem tessékeli ki. A badacsonyi kemping a tervek szerint szeptember 20-ig tartja nyitva kapuit. Akaliban szeptember 18-ig vannak csehszlovák vendégek.

A Balaton menti kempingjeink Európa legkorszerűbb sátortáborai, kétszázmilliót fordítottunk rájuk. Kihasználásuk az idén a rossz időjárás miatt nem volt teljes. A sátorozó vendégeknek mindössze tíz százaléka volt magyar, a külföldiek közül a csehszlovákok és a lengyelek vezetnek, de jártak nálunk nyugatról is sokan, sőt Amerikából és Új-Zélandból is érkeztek kempingezők. Megnövekedett az északi országokból érkező vendégek száma, különösen sok svéd kereste fel idén a Balatont.

Felvetődött a belföldi kempingezők számának növelése. Van egy figyelemre méltó indítvány: a SZOT is verjen fel sátrakat a korszerű kempingekben. Ennek érdekében népszerűsíteni kell ezt az új nyaralási formát, amely külföldön már tömegeket vonz. A Balaton erre ideális. Táboraink kitűnőek. Igazgatói alapból minden nagyobb üzem vásárolhatna néhány sátrat, s lehozhatná a vízpartjára a dolgozóit, a fiatalok bizonyára nagyon szívesen vállalnák ezt az üdülési formát., ami teljes komfortot biztosít. Minden kempingben van étkezési lehetőség is, a Kilián-telepen például ezerszemélyes étterem nyílt. Csak az északi oldalon 16 kemping működik 18 ezer férőhellyel. Lehet tehát válogatni.

Amikor Tihanyban jártunk, zuhogott az eső. Áztak a sátrak, de tele volt a nagy étterem. És a három tihanyi szálló hallja. Röszler Vilmos, a margitszigeti Nagyszálló igazgatója irányítja nyáron a tihanyi szállodákat.

– Eredetileg úgy volt, hogy szeptember 1-ig tart a nyaralási idény is. De mi meghosszabbítjuk, mert szeptember elején kezdődik a vitorlásverseny s lesz vendégünk bőven. Utána jön az orvoskongresszus. De várunk üdülőket is, az IBUSZ 5-600 nyaralót kötött le. Tehát a három szálló 50 százalékos telítettségre számít, s ez már biztosíték arra, hogy szeptember végéig nyitva tartsuk a szállókat.
– Az idén honnan érkezett a legtöbb vendég Tihanyba?
– Sok a nyugatnémet turista. Egy bécsi szőrmegyáros egész gyárával lejött, s itt nyaraltatta 314 dolgozóját. A legtöbb nyugati vendég ide jön, Tihanyba, vannak olyanok, akik már negyedszer tö1tik itt a nyarat, s érdeklődők is akadnak, akik szeretnének egy kis telket venni, s arra víkendházat építeni. Aki egyszer megszereti a Balatont...

– Eredetileg úgy volt, hogy szeptember 1-ig tart a nyaralási idény is. De mi meghosszabbítjuk, mert szeptember elején kezdődik a vitorlásverseny s lesz vendégünk bőven. Utána jön az orvoskongresszus. De várunk üdülőket is, az IBUSZ 5-600 nyaralót kötött le. Tehát a három szálló 50 százalékos telítettségre számít, s ez már biztosíték arra, hogy szeptember végéig nyitva tartsuk a szállókat.

Mi újság a túlsó oldalon, Siófokon? A komp zsúfolt, a zuhogó eső ellenére is hosszú autósor áll a parton, sarára várva. Siófok utcái is zsúfoltak, szinte világvárosias képet mutatnak. Gépkocsik tömege, nyaralók tömege, hangos, színes forgatag. A három szálló, a Balaton, a Lidó és a Hungária hallja persze tömve unatkozó vendégekkel. A nagy üvegfalon túl, zöld pázsit ázik, s azon túl a víz. Most pára leng fölötte.

Deák Lajos a három siófoki szálló igazgatója. A következőket mondja:

– Szeptember sokkal jobb, mint július. S az utószezon is reálisabb, mint a májusi előszezon. Éppen ezért mi csak szeptember 30-án zárunk. Aki járt a Balatonon szeptemberben – s jó időt fogott ki –, az nem is kívánkozik máskor ide, olyan szép az ősz. Szó esett októberről is, de az már nem reális. Októberben hűvösek az éjszakák, ahogy mondani szokták: októberben meg kell fordítani a lepedőt, s a paplan fölé teríteni.
– Kifizetődő az utószezon?
– Teljes mértékben. Éppen ezért Siófokon a Motel is szeptember végéig üzemel.

És mit mond mindehhez a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari főosztálya?

– A nagyobb helyeken, így Siófokon, Füreden. Tihanyban a szállodákkal párhuzamosan természetesen az éttermek is működnek. Ezenkívül, ha jó idő lesz, egyéb vendéglátóipari egységek is nyitva tartanak szeptemberben a Balaton mentén.
– És ha mondjuk lehűl az idő?
– Olyan rizikót nem tud vállalni a vendéglátóipar, hogy mondjuk 15 fokos hidegben üzemeltesse balatoni egységeit. Hogy mi nyitva tartsunk, arra biztosíték kell. Ha az IBUSZ leköti mondjuk, s biztosít a vendégekről, akkor mi is helytállunk.

Ez a válasz eléggé nyugtalanító, s nem biztosíték arra, hogy a szeptemberi utas kap majd balatoni útján ebédet is, ha nem a szálloda éttermét veszi igénybe.

Mert a Belker nem vállal rizikót. Fázik. Ki tudja milyen lesz az idő?...

Illés Sándor (1965. augusztus 31., 5. oldal)

Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!