A The Guardian szakírója, Daniel Taylor ugyancsak az 1950-es vereséghez hasonlította a hétfőit, és úgy vélte: ezek után alaposan megkérdőjelezhető, hogy Anglia még mindig a nagyágyúk közé sorolandó-e a világ futballjában.
A Daily Mail újságírója, Martin Samuel földrengésként jellemezte a kudarcot, és szerinte Roy Hodgsont valószínűleg már azután meneszteni kellett volna a szövetségi kapitányi posztról, hogy a csapat már a csoportszakaszt követően búcsúzott a 2014-es világbajnokságtól. „Micsoda elvesztegetett idő volt ez az elmúlt két év – fogalmazott. – Hodgson két éve sem volt a megfelelő ember a posztra, és most sem az.”
Miközben a szövetségi kapitányt azért kritizálták, mert nem volt tiszta, átlátható terve a tornára, nem találta a legerősebb összeállítást és azt, hogy hogyan is játsszon a csapata, a játékosokat és az angol Premier League-et körülvevő légkört is sokan bírálják. „Az ország azért nem tud kapcsolódni a játékosokhoz, azért nem érez velük együtt, mert túl sok az egó – írta Ian Herbert a The Independent című lapban. – Túl híresek, túl fontosak, túl gazdagok, túlságosan is hatalmasak... Ez a mostani angol válogatott.”
Hasonló véleményen van Phil McNulty, a BBC vezető szakírója is. „A végső felelősség a szövetségi kapitányé, de azt látni kell, hogy több játékosa is alaposan cserbenhagyta. Többen ennél sokkal többre képesek” – írta McNulty. Hozzátette: Hodgson viszi el a balhét, s lemondásával már meg is fizette a kudarc árát, de a jól fizetett Premier League-játékosok sem kerülhetik el a kritikát.
