Devizahitelek: mekkora mozgástere van a kormánynak?

Dr. Damm Andrea ügyvéd tárja fel a Kúria jogegységi döntése után a törvényalkotó előtt álló jogi lehetőségeket.

– A jogalkotó e döntések után a szerződések elszámolási részébe nyúlhat bele, mert a szerződési akaratot nem változtatja meg. Nem lehet bizonyítani, hogy az adósok korlátlan kockázatot vállaltak volna, mert egy cselekvőképes személy nem köt ésszerűtlen szerződést, s éppen az ügyészség mondta ki egyik határozatában a bankok nem számolhattak ezzel az árfolyam-emelkedéssel. Ha nem számoltak, s nincs az ügyletek mögött devizafedezet, nem is számíthattak ilyen nyereségre, azaz nem érheti őket veszteség az érvényesíthető követelések mértékének korlátozása  miatt.

– Mi lenne az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban a legkedvezőbb megoldás a három érintett fél számára?
– Nem voltak az elmúlt 8 évben olyan körülmény változások, amelyek indokolnák a szerződések feltételeinek egyoldalú módosítását. Egyetlen ügyben sem tudta a bank az árazási elveivel és tényadatokkal alátámasztani. Minthogy egyetlen szerződésben sem átlátható, kiszámítható az egyoldalú módosítás, ne lehessen ilyet érvényesíteni, erről kell jogszabályt alkotni.

– Nincs más megvalósíthatóság – mondja határozottan az ügyvédnő.

– Úgy, hogy kimondja, ha devizában van egy kötelezettség megállapítva, nem lehet más árfolyammal kiszámítani annak forintellenértékét, mint az MNB középárfolyamával.

– A törvényeket végre kell hajtani. Mindegy, hogy ez mennyi energiába kerül. Az árfolyamrés ügyében a tisztességtelenség sajnos csak a fogyasztókra alkalmazandó a döntés szövege szerint, ami érthetetlen, hiszen a döntéshez a Ptk. általános elvi szabályaiból indult ki, mint a Ptk. 231. § (2) bekezdése, amely minden jogalany számára kötelező. A jogegyenlőség elve sérül azzal, hogy általános polgári jogi elvek érvényesülését csak egy bizonyos személyi körnek engedi alkalmazni.

– Tudják majd ellenőrizni, mert ez matematika. Az a kérdés, hogy mivel minden végrehajtás valótlan követelések alapján van folyamatban, törvénnyel ezen ügyekben folyó végrehajtásokat meg kell szüntetni, mert a végrehajtási lap adatai valótlanok. Nem felfüggeszteni, hanem megszüntetni! A végrehajtási lap közokirat, amely hitelesen tanúsítja az abban foglaltakat. Ha a követelés összege valótlan, vissza kell vonni a végrehajtási lapot, amely pedig a végrehajtási eljárást megszünteti – zárta szavait Damm.