Rogán: Minden visszajár, amit tisztességtelenül vettek el

Az őszi parlamenti ülés kezdetéig elkészül a kormány devizahiteleseket érintő törvényjavaslata.

MNO
2014. 06. 16. 14:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rogán Antal szerint a Kúria egyértelműen kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módszerekkel vették el a pénzt az emberektől, és felhatalmazta a kormányt és az Országgyűlést, hogy a tisztességtelenül megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson. Adósok százezrei indíthatnának pereket – folytatta –, a pénz visszaszerzése azonban most már nem az ügyvédek dolga, hanem az Országgyűlésé – jelentette ki.

Közölte azt is: mivel egyértelműen kiderült az elmúlt évek során, hogy a devizahitel hibás termék, ugyanebben a törvényben rendelkezni kell a devizahitelek végleges kivezetéséről is. Hangsúlyozta: csak olyan megoldást tartanak elképzelhetőnek, amely azoknak a devizahiteleseknek is végleges megoldást jelent, akik éltek valamilyen segítséggel és jelenleg is fizetik a hitelüket, vagyis annak a 180 ezer embernek is, akik beléptek az árfolyamgátba.

Kitért arra is: mindhárom érintett kérdésben arra mutatott rá a Kúria, hogy tisztességtelenül járhattak el, sok esetben pedig egyértelműen tisztességtelenül jártak el az emberekkel szemben a bankok. Úgy fogalmazott: nem egyenkénti perekkel kell eldönteni, hogy kinek mondtak valamit az árfolyamkockázatról a bankban; kinek az esetében adtak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy a kamatperiódus megváltoztatása egyoldalú kamatemelés; az árfolyamrés esetében pedig a tisztességtelenség egyértelmű.

Nem elég kimondani, hogy a középárfolyamot kell alkalmazni, „ezt 2010 óta elértük”, minden olyan ügyben, ahol egyértelműen megkárosították az ügyfelet, igazságot kell szolgáltatni – közölte.

Mint mondta, a javaslatot legkésőbb az ősszel nyújtják be a Háznak, a végső szót a Fidesz őszi kihelyezett frakcióülése mondja majd ki az előterjesztésről.

A Kúria hétfői jogegységi döntésében kimondta: a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.

Egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket a Kúria hétfői jogegységi döntése nyomán – mondták az MTI által megkérdezett piaci elemzők.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelső bírói fórum nem hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést.

Ugyanezen az állásponton volt Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg, de a módosítás lehetőségét nagyon szigorú feltételekhez kötötte. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve, bár véleménye szerint a feltételeknek csak nagyon kevés devizahiteles szerződés felel meg teljes mértékben, vagyis az ügyfelek eséllyel támadhatják meg azokat a bíróságon.

„Szűkült a megoldási horizont, de még mindig nem lehet számszerűsíteni, hogy ez a bankszektorra milyen többletterhet jelent” – fogalmazott Kuti Ákos. Hozzátette: így nem lehet még tudni azt sem, hogy kellenek-e tőkeemelések, vagy a meglévő forrásaikból a bankok ki tudják termelni a szükséges összeget.

Az elemző szerint azzal, hogy a legfelső bírói fórum az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében nem hozott egységes döntést, a bizonytalanság ezeket illetően nagyobb lett, mert a döntés értelmében a szerződéseket egyedileg kell megvizsgálni.

Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére.

Az Alkotmánybírság márciusban a kormány indítványa nyomán kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekét. A törvényhozó feladata és felelőssége eldönteni, hogy mely területeken avatkozik be.

A Magyar Bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése méltánytalan volt, de a bankszövetség elfogadja – mondta Kovács Levente, a szervezet főtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. A bankszövetség főtitkára hangsúlyozta: a jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is. Kovács Levente rámutatott: olyan megoldás kellene a devizahitelesek problémáira, amely társadalmilag méltányos, végrehajtható és végleges megoldást jelentene, és ami a bankrendszer számára nem jár elviselhetetlen terhekkel.

 

A kormánytól a Magyar Bankszövetség azt várja, hogy szakmai és végleges megoldás szülessen, melynek során a kabinet korábbi ígéreteire alapozva a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a gondban lévő devizahitelesek .

Arra kérdésre, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: őszre már végleges megoldás születik, melynek során a bankoktól mindent visszavesznek, amit azok jogtalanul megszereztek, a főtitkár közölte: készek a tárgyalásokra a kormányzattal, négy éve folyamatosan egyeztetnek, az eddigi gazdasági megoldások helyett most a jogtechnikai megoldások ideje jött el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.