Rogán Antal szerint a Kúria egyértelműen kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módszerekkel vették el a pénzt az emberektől, és felhatalmazta a kormányt és az Országgyűlést, hogy a tisztességtelenül megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson. Adósok százezrei indíthatnának pereket – folytatta –, a pénz visszaszerzése azonban most már nem az ügyvédek dolga, hanem az Országgyűlésé – jelentette ki.
Közölte azt is: mivel egyértelműen kiderült az elmúlt évek során, hogy a devizahitel hibás termék, ugyanebben a törvényben rendelkezni kell a devizahitelek végleges kivezetéséről is. Hangsúlyozta: csak olyan megoldást tartanak elképzelhetőnek, amely azoknak a devizahiteleseknek is végleges megoldást jelent, akik éltek valamilyen segítséggel és jelenleg is fizetik a hitelüket, vagyis annak a 180 ezer embernek is, akik beléptek az árfolyamgátba.
Kitért arra is: mindhárom érintett kérdésben arra mutatott rá a Kúria, hogy tisztességtelenül járhattak el, sok esetben pedig egyértelműen tisztességtelenül jártak el az emberekkel szemben a bankok. Úgy fogalmazott: nem egyenkénti perekkel kell eldönteni, hogy kinek mondtak valamit az árfolyamkockázatról a bankban; kinek az esetében adtak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy a kamatperiódus megváltoztatása egyoldalú kamatemelés; az árfolyamrés esetében pedig a tisztességtelenség egyértelmű.
Nem elég kimondani, hogy a középárfolyamot kell alkalmazni, „ezt 2010 óta elértük”, minden olyan ügyben, ahol egyértelműen megkárosították az ügyfelet, igazságot kell szolgáltatni – közölte.
Mint mondta, a javaslatot legkésőbb az ősszel nyújtják be a Háznak, a végső szót a Fidesz őszi kihelyezett frakcióülése mondja majd ki az előterjesztésről.
A Kúria hétfői jogegységi döntésében kimondta: a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.
Egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket a Kúria hétfői jogegységi döntése nyomán – mondták az MTI által megkérdezett piaci elemzők.
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelső bírói fórum nem hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést.
Ugyanezen az állásponton volt Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg, de a módosítás lehetőségét nagyon szigorú feltételekhez kötötte. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve, bár véleménye szerint a feltételeknek csak nagyon kevés devizahiteles szerződés felel meg teljes mértékben, vagyis az ügyfelek eséllyel támadhatják meg azokat a bíróságon.
„Szűkült a megoldási horizont, de még mindig nem lehet számszerűsíteni, hogy ez a bankszektorra milyen többletterhet jelent” – fogalmazott Kuti Ákos. Hozzátette: így nem lehet még tudni azt sem, hogy kellenek-e tőkeemelések, vagy a meglévő forrásaikból a bankok ki tudják termelni a szükséges összeget.
Az elemző szerint azzal, hogy a legfelső bírói fórum az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében nem hozott egységes döntést, a bizonytalanság ezeket illetően nagyobb lett, mert a döntés értelmében a szerződéseket egyedileg kell megvizsgálni.
Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére.
Az Alkotmánybírság márciusban a kormány indítványa nyomán kimondta: törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekét. A törvényhozó feladata és felelőssége eldönteni, hogy mely területeken avatkozik be.
A Magyar Bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése méltánytalan volt, de a bankszövetség elfogadja – mondta Kovács Levente, a szervezet főtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón. A bankszövetség főtitkára hangsúlyozta: a jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is. Kovács Levente rámutatott: olyan megoldás kellene a devizahitelesek problémáira, amely társadalmilag méltányos, végrehajtható és végleges megoldást jelentene, és ami a bankrendszer számára nem jár elviselhetetlen terhekkel.
A kormánytól a Magyar Bankszövetség azt várja, hogy szakmai és végleges megoldás szülessen, melynek során a kabinet korábbi ígéreteire alapozva a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a gondban lévő devizahitelesek .
Arra kérdésre, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: őszre már végleges megoldás születik, melynek során a bankoktól mindent visszavesznek, amit azok jogtalanul megszereztek, a főtitkár közölte: készek a tárgyalásokra a kormányzattal, négy éve folyamatosan egyeztetnek, az eddigi gazdasági megoldások helyett most a jogtechnikai megoldások ideje jött el.