A magyarok nem kérnek a külföldről ránk szabadított háborús propagandából

Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége már találkozott orosz vagy ukrán háborús propagandával a hazai médiában, és úgy véli, hogy annak terjesztésében nemcsak a hadviselő felek, hanem Brüsszel és különböző globalista hálózatok is szerepet játszanak. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet kutatása azt is kimutatta: a lakosság egyre határozottabban várja el, hogy az állam fellépjen minden külföldi érdekeket szolgáló, háborúpárti kommunikációs művelettel szemben.

Forrás: MTI2025. 12. 08. 12:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyarok többsége találkozott már a hazai nyilvánosságban orosz vagy ukrán háborús propagandával, amelynek terjesztése mögött a lakosság szerint Oroszországon és Ukrajnán kívül Brüsszel, illetve a globalista politikai nyomásgyakorló hálózat szereplői állnak – közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Fotó: MW

A hivatal tájékoztatása szerint az orosz–ukrán háború hatására a hazai közbeszédben is megjelent a háborús propaganda, Magyarország pedig külföldről finanszírozott dezinformációs kampányok célpontja lett. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megbízásából készült közvélemény-kutatás szerint

a lakosság több mint fele találkozott ilyen tartalmakkal, különösen azok, akik kizárólag online forrásokból tájékozódnak.

Nem pusztán a hadviselő felek érintettek a háborús pszichózis fokozását és a békepárti törekvések aláásását célzó kísérletekben.

A kutatás rávilágított, hogy a magyarok közel azonos arányban látják úgy, hogy 

Ukrajna (65 százalék) és Oroszország (64 százalék) háborúpárti kommunikációs műveleteket folytat Magyarországon, ezenfelül a többség ugyanezt valószínűsíti az Európai Unióról (66 százalék) és a Soros-birodalomhoz tartozó nyomásgyakorló formációkról is (54 százalék).

A Szuverenitásvédelmi Hivatal az elmúlt időszakban

több, szisztematikusan felépített, külföldről finanszírozott információs műveletet azonosított, amelyek arra irányultak, hogy rákényszerítsék hazánkat békepárti álláspontjának feladására.

A polgárok – egyre növekvő arányban – azt a határozott elvárást fogalmazzák meg, hogy Magyarország lépjen fel a háborúpárti álláspont terjesztőivel szemben. A felmérés során az első adatfelvételhez képest 60-ról 68 százalékra nőtt az állam cselekvését szorgalmazók hányada ebben a kérdésben.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Ida Marie Odgaard)

               
       
       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!        

   

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.