Schváb Zoltán elmondta: „nyílt titok”, hogy a 2014-ben kezdődő uniós finanszírozási időszakban a mainál kisebb súllyal esik a latba a kohéziós politika, márpedig Magyarországon zömében ebből finanszírozzák a közlekedésfejlesztést. Ezért is kell felkészülni új projektekkel erre a finanszírozási időszakra – tette hozzá.
Összességében az Európai Unió nem akar kevesebb pénzt adni közlekedésfejlesztésre, csak újra akarja osztani a lapokat – jegyezte meg a helyettes államtitkár, hozzátéve, a projektalapú támogatás a kontinens nyugati felén induló, nagyobb értékű fejlesztéseknek kedvezhet. Ugyanakkor lehet támogatást nyerni intermodális közlekedést lehetővé tévő, „zöld” folyosókkal – tette hozzá.
Dávid Ilona, a GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatója az eseményen arról beszélt: újabb és újabb – például a MÁV-tól átvett, modernizációra szoruló vonalakat érintő – fejlesztésekkel azt kívánják elérni, hogy a társaság a Nyugat-Dunántúlon valódi alternatívát kínáljon a közúti fuvarozással szemben.
A térség közlekedési helyzetét bemutató előadásában Keserű Imre, a Közlekedéstudományi Intézet munkatársa arról beszélt: Nyugat-Magyarország tranzit vasúti forgalmának jelentős hányadát a Szlovákia, illetve Horvátország és Szlovénia között szállított áruk adják, az egyébként intenzív olasz-lengyel forgalom csekélyebb része fut itt.
Eközben a vasúti személyforgalom alig huszada lépi át a megyehatárt, amiben az is szerepet játszhat, hogy magyarországi és ausztriai célpontok között gyakran két-három átszállással lehet közlekedni, akkor is lassan.
A szakember megjegyezte: intermodális modellek kialakításával, valamint megyei közlekedési szövetségek létrehozásával lehetne javítani a közlekedési helyzeten, aminek része, hogy egyes városokban közelebb kellene költöztetni egymáshoz a vasútállomást és a buszpályaudvart.
Munkatársa, Szele András egy 2007-es forgalomszámlálás eredménye alapján arról beszélt: a térség fő nemzetközi közúti szállítási folyosóján, a Rajkától Rédicsig futó 86-os úton az északról induló áruk fele Lengyelországból, 28 százaléka Szlovákiából, tizede Csehországból indul, míg a déli útvonalon érkező áruk fele Olaszországból, kétötöde Szlovéniából, közel tizede Horvátországból indul.
Panyi Miklós
Otthon start: az egész országot megmozgatta a program, Panyi Miklós adatokat közölt
Az Otthon start program már több mint ötvenezer állampolgár felé nyitotta meg a saját tulajdonú ingatlanhoz vezető utat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!