Fél százalékpontos kamatemelés a legvalószínűbb döntés az MNB monetáris tanácsának keddi ülésén, a további kamatpálya pedig attól függ, hogy miként alakulnak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jósolták hétfőn londoni felzárkózó piaci elemzők.
A várakozásoknak megfelelően 50 bázisponttal 7 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MN) Monetáris Tanácsa. A monetáris tanács közleményében hangsúlyozza: az inflációs és növekedési kilátások, valamint a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett romlása miatt vált szükségessé az irányadó kamat emelése. A szigorú monetáris kondíciók fenntartása mellett 2013 elején érhető el az inflációs cél – fűzik hozzá. Megjegyzik: az elmúlt időszakban tapasztalt gyenge árfolyam rontja az inflációs kilátásokat és pénzügyi rendszer sérülékenységét is növeli.
A testület szerint a következő évben lényegében stagnál a gazdaság és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az előrejelzés időszakában mindvégig elmarad potenciális szintjétől. Az indirektadó-emelések és az árfolyamgyengülés hatásának kifutása után az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása válhat dominánssá a fogyasztóiár-index alakulásában. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések 2012-ben érdemben növelhetik az inflációt. A bérkompenzáció tompítja a minimálbér-emelés hatását a vállalati bérköltségekre, így az intézkedésnek feltehetően nem lesz számottevő inflációs hatása. A kockázati megítélés romlása miatt korábban végbement árfolyamgyengülés azonban rontja az inflációs kilátásokat – jegyzik meg.
A tanács megítélése szerint kedvezőtlenek a gazdaság növekedési kilátásai. A globális növekedés lassulása, az európai országokban az államadósság fenntarthatósága érdekében hozott keresletszűkítő költségvetési intézkedések és a pénzügyi rendszer sérülékenysége kedvezőtlen konjunktúrát vetítenek előre felvevőpiacainkon, ami a hazai export növekedését is visszafogja. Az eurózóna válsága miatt a hazai bankok csak nagyobb költségekkel tudják megújítani külföldi forrásaikat. A bizonytalan gazdasági környezetben a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást. Emiatt a vállalati beruházások csökkenhetnek 2012-ben, amit a feldolgozóiparban végrehajtott nagy egyedi beruházások csak részben ellensúlyoznak.
Alacsony fogyasztás várható
A monetáris tanács üdvözli a kormány és a Bankszövetség között létrejött megállapodást, mely mérsékli a devizaadósok terheit, ezáltal erősítheti a bankok hitelezési aktivitását – írják. A gyenge árfolyam miatt a háztartások részéről elhúzódó mérlegkiigazításra lehet számítani. A bizonytalan jövedelemkilátások és az indirektadó-emelések miatt tartósan alacsony fogyasztás várható. A jövő évi költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések is jelentősen fékezik a belföldi keresletet, ugyanakkor hozzájárulhatnak Magyarország kockázati megítélésének javulásához.
Az eurózóna adósságválságának kiterjedése, az európai bankrendszert övező kockázatok növekedése, és a romló globális növekedési kilátások, valamint egyes hazai tényezők következtében az elmúlt időszakban kedvezőtlenül alakult Magyarország kockázati megítélése. Az emelkedő felárak és a finanszírozási kockázatok növekedése korlátozzák a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit. A globális és hazai növekedési kilátásokat, valamint a pénzügyi piacokat övező számottevő bizonytalanságra való tekintettel a monetáris tanács fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében a kormány és az Európai Unió illetve a Nemzetközi Valutaalap között.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2012. január 11-én 14 órakor jelenik meg. Legutóbb, a november 29-i kamatdöntő ülésen emelte, ugyancsak 50 bázisponttal 6,5 százalékra az alapkamatot a testület, azt megelőzően január 25-e óta volt 6 százalékos a ráta szintje. Az alapkamat 2009. októberében volt a mostani 7,0 százalékos szinten.
A jegybank piaci várakozásoknak megfelelő kamatdöntését követően erősödött a forint. Az euró jegyzése 301,40 forintról 300,50 forintra, a svájci frank 247,48 forintról 246,80-ra, a dollár 230,50 forintról 229,90-re, a japán jen pedig 2,9588 forintról 2,9506-ra gyengült. A forint jegyzése hétfőn és kedden délelőtt euróban 302 forint, svájci frankban 248 forint, dollárban 232 forint, japán jenben pedig 2,98 forint környékén stagnált.
