Kipukkanhat az optimizmus

A héten tovább erősödött a forint az euróhoz képest. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint rövid távon inkább stagnálásra lehet számítani, semmint további erősödésre. A görögkérdés a befektetők körében már „partvonalra” került.

A múlt heti csaknem tízforintos erősödést követően ezen a héten tovább szárnyalt a forint árfolyama: igaz, némileg lassult a folyamat, s a hétfői 295,75 forintos euróárfolyamról már „csak” mintegy 4,5 forinttal erősödött péntek délutánra. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint nehéz megjósolni, hogyan fog alakulni a magyar fizetőeszköz árfolyama.

A január első heteiben tapasztalt gyengeség a „kialakult piaci pániknak” volt a következménye Török szerint. Mint azt korábban megírtuk, január 5-én történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben: egy hónapja még 323,59 forintot ért 1 euró. „Később ez a bizonytalanság csökkent, s az extra kockázat is kiárazódott a forintból” – tette hozzá az elemző.

Az erősödés mögött elemzők szerint a pozitív, javuló nemzetközi hangulat áll. Török Zoltán az MNO-nak elmondta, hogy „a forint, valamint a magyar állampapírok piacát a kedvező EU-s hangulat segíti, amelyet az Európai Központi Bank aktívabb szerepvállalása is erősített”. Az EKB a likviditás javításával „enyhítette a pénzügyi kockázatokat”, valamint jót tett a piacoknak az is, hogy az elmúlt hetekben „jól alakult a spanyol és az olasz államadósság finanszírozása”.

Mi várható?

A Raiffeisen Bank elemzője további erősödésre nem számít. Török szerint rövid távon sokkal nagyobb a realitása annak, hogy az euró jegyzése stagnálni fog ebben a szűk, 290-292 forintos sávban. „A piaci trendekben szokványosak ezek a megállások, korrekciók. Tehát egy-két hét távlatában nem lesz erősebb a forint, ugyanis nem látható, hogy mitől is tudnak kitörni ebből a sávból. Valószínűleg ki fog mozdulni, de erre konkrét ok jelenleg nincsen” – érvelt az elemző.

A „szokásos” görögkérdés…

Görögország továbbra sem tudott megállapodni adósságállományának átstrukturálásáról, s ez némileg továbbra is bizonytalanságban tartja a piacokat. Ugyanakkor a megegyezés gyakorlatilag borítékolható – ellenkező esetben Görögország csődbe megy –, s ezért Török szerint a görögkérdés a befektetők körében már „partvonalra lett téve”.

Tehát pozitív hatások Athénból már nem várhatók, ugyanakkor „ha tolódik, késik a megállapodás, illetve ha a tárgyalások kudarcba fulladnának, az természetesen negatívan hatna a piacokra”.

A hazai kötvénypiacot még az optimizmus uralja

„A piacok már várják a jövő heti aukciót” – mondta Török, aki szerint kicsi az aktivitás, ezért „aukciós indukcióra” van szükség, mert a piac „könnyen be tud állni”. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legutóbb csütörtökön tartott kincstárjegy-aukciót, ahol bő kétszeres volt a túljegyzés a 12 hónapos diszkontkincstárjegyekre. Az aukción 7,85 százalékos átlaghozam alakult ki, mely 34 bázisponttal alacsonyabb az előző aukción kialakult átlaghozamnál.

Török Zoltán egyelőre nem látja, hogy „mi tudná letörni ezt az optimizmust, ugyanakkor már régóta tart, így akár ki is fulladhat”. Az elemző szerint hosszabb távon – két-három hónap – van tér további csökkenésre, ugyanis a 8-9 százalék közötti hozamszintek az öt- és tízéves államkötvények esetében még mindig rendkívül magasak. „Ezt befolyásolhatja még a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodás (EU–IMF) is, s akár 100 bázisponttal is lejjebb mehetnek a hozamok” – tette hozzá a Raiffeisen Bank elemzője.