Jól reagáltak a piacok az olasz és a spanyol kormányok adósságcsökkentő törekvéseire. Ez meg is látszik a legutóbbi kötvényaukcióikon kialakult átlaghozamokon, ugyanis csütörtökön mindkét állam sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre, s a hozamok Olaszország és Spanyolország esetében is jelentősen csökkentek.
Spanyolország 10 milliárd euró értékben adott el állampapírokat a csütörtöki aukción, a tervezettnél kétszer többet. A három különböző lejáratú papír átlaghozamai a Bloomberg szerint 3,384 és 3,912 százalék között mozogtak. Olaszország is kötvényaukciót tartott, s szintén több futamidejű állampapírt adott el, mintegy 12 milliárd euróért. Az egyéves olasz kincstárjegyek átlaghozama gyakorlatilag megfeleződött, s 2,735 százalékra zuhant a december közepi 5,952 százalékról. Olaszország pénteken további 4,75 milliárd eurónyi adósságot kínál eladásra.
Ha ezt a trendet tudná tartani a mentőcsomagokra még nem szorult két dél-európai állam, az jó hatással lehet az adósságválság megoldására tett uniós törekvésekre is. Ebből ugyanis minden tagállam profitálhat, hiszen a görög, portugál és ír problémák mellett ez a két állam van a legnagyobb bajban.
Mario Monti olasz, valamint Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök azon fáradozik, hogy meggyőzze a piacokat arról, képesek rendbe tenni országuk gazdaságát, s nem nyeli el őket az adósságválság. Az első „menet” után úgy fest, megfelelő úton indultak el – a piacok szerint, melyek gyakorlatilag ilyen módon értékelték a spanyol és az olasz megszorítócsomagokat.
Rögös út vár a két államra az idén
Spanyolország nehéz kihívások elé néz az idén: teljesítenie kell a hiánycélt, mely 2011-ben nem sikerült az ibériai államnak, s feltehetően az év végére recesszióba is süllyedt. Nicolas Lopez, az M&G Valores elemzője szerint a negyedik negyedévi makrogazdasági adatok „nagyon rosszak és azt mutatják, hogy már visszaesett a spanyol gazdaság”.
Szakértők szerint Spanyolországnak mintegy 177 milliárd eurónyi adósságállománynak kell megoldania a refinanszírozását 2012-ben. Olaszország esetében ez az összeg körülbelül 450 milliárd euró – melyből 90 milliárdot február és április között kell refinanszíroznia. „Összehasonlítva a két állam finanszírozási igényeit, Spanyolország számára ez a negyedév olyan lesz, mint egy séta a parkban. Jelenleg Spanyolországot biztonságosabbnak ítélik a befektetők, mint Olaszországot” – mondta Nicholas Spiro, a Spiro Sovereign Strategy’s szakértője.
Nick Stamenkovic, a RIA Capital Markets elemzője a BBC-nek elmondta, hogy biztatók az eredmények, de ez csupán a kezdete egy nagyon hosszú és nehéz kötvénykibocsátási programnak. „Ez megfelelő lépés volt a helyes irányba, de a nagyobb megmérettetések majd a hosszabb lejáratú kötvények kibocsátásakor lesznek” – tette hozzá.
Összességében elégedettek az EKB ténykedésével
Az elemzők abban egyetértenek, hogy az Európai Központi Bank (EKB) által a bankszektorba juttatott, mintegy félmilliárd euró is hozzájárult az aukciókon megjelenő pénzmennyiség nagyságához. Az EKB decemberben hároméves kölcsönt helyezett ki az uniós bankok számára, hogy ezzel is enyhítse a krízist. A cél eredendően az volt, hogy a bankszektor is beszálljon a válságkezelésbe oly módon, hogy még több adósságot vásároljon fel a tagállamok kötvényaukcióin.
A Bloombergnek küldött e-mailjében Richard McGuire, a Rabobank International szakértője elmondta, hogy az eredmények alátámasztják az EKB „hátsó ajtón” történő finanszírozásait. Ez csökkentheti a finanszírozás költségeinek különbségeit Németország és Európa perifériája között. A tízéves futamidejű spanyol és német kötvények közti különbség 20 bázisponttal csökkent egy nap alatt, míg az olasz és a német kötvények hozamai közti távolság 37 bázisponttal lett alacsonyabb csütörtök kora délutánra. A kedvező dél-európai hírekre az euró is jól reagált, s némiképp erősödött a dollárhoz képest.
Colin McLean, az SVM Asset Management ügyvezető igazgatója a Reutersnek elmondta, hogy miután tudomására jutott az EKB alacsony kamatú kölcsöne, kezdte egyre pozitívabban látni a dolgokat. „Úgy fest, hogy az EKB eleget tett ahhoz, hogy csökkentse bankszektoron a nyomást” – mondta McLean. A City Index piaci stratégája, Joshua Raymond szerint azonban több kell a központi banktól. „A piacok újabb kamatcsökkentéseket várnak, valamint agresszívabb hozzáállást az államadósságok államkötvények formájában történő felvásárlása tekintetében” – tette hozzá az elemző.
Az EKB kormányzótanácsa csütörtöki kamatdöntő ülésén nem változtatott 1,00 százalékos irányadó kamatlábán. Mario Draghi, az EKB elnöke szerint is „vannak jelei a gazdasági helyzet stabilizálódásának”.
