Megnyílt az út az arányos szemétdíj felé (x)

Az új hulladékgazdálkodási törvénnyel megszüntethető a pazarló és haszontalan automatizmusokkal terhelt szemétszállítási rendszer, no és persze ki lehet szűrni a "feketézést" is.

Október 31-ével lezárult egy, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által finanszírozott különleges kutatás-fejlesztési projekt, amely hét évig tartott, és három területre fókuszált: intelligens közlekedési rendszerek, rádiófrekvenciás azonosítással kapcsolatos technológia, illetve egyedül élő idősek infokommunikációs segítése. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Infokommunikációs Technológiai Intézet (BAY-IKTI) BelAmi fantázianevű projektjének egyik eleme a hulladékgazdálkodást totálisan átalakító informatikai megoldás, aminek egyik végeredménye a remények szerint az lehet, hogy a magyar szemetelő – hátrahagyva az eddigi igazságtalan és pazarló átalányrendszert – annyit fog fizetni a hulladék elszállításáért, amennyit kell. Mellékesen pedig a szemét útja is követhető lesz.

– A világ afelé halad, hogy minden szolgáltatás igénybevétele legyen rugalmas, illetve arányos az árával. A díjfizetési kötelezettség testre szabását úgy tudjuk elérni, hogy kiderül, ki mennyi szemetet dob ki és mikor. Ehhez az információhoz az RFID technológiával jutunk a legközelebb – magyarázza Bánlaki József projektvezető. Mivel az új hulladékgazdálkodási törvény szerint a jövőben nem piaci szereplők, hanem az állam végzi majd a szemétszállítást, így az államra hárul az a felelősség, hogy a szolgáltatást rugalmasan biztosítsa, és mindenkitől annyit szedjen be érte, amennyit ér. Bánlaki szerint a háztartási veszélyes hulladékok problémája is hosszú időre rendeződhet az újítással: – Az akkumulátorok esetét, ha vesszük, jogilag kötelező visszavenni egyes cégeknek a használt akkumulátorokat, ilyenkor vagy elviszik aztán a lerakóba magánszemélyként, vagy az árokparton köt ki a szemét. Ennek lehet most vége.

Miről is van szó? A BelAmi projekten belül egy olyan informatikai rendszer lehetőségeit vizsgálták, amellyel bárki a saját szemetét okostelefonjával (egy ingyenes alkalmazás segítségével) „leolvashatja”, így adva információt arról, hogy mikor keletkezik hulladék a háztartásban. – Van egy kukám, ellátva egy címkével, ami az én lakcímemhez, illetve a személyemhez kötődik. Fogom a telefont, odaérintem a címkéhez, és máris kapok a szolgáltatótól egy értesítést, hogy ő ebben a pillanatban értesült a szemetem kihelyezéséről. A folyamat elindul, a szállító beilleszti a logisztikai hálóba a történést, ezáltal lehetővé válik, hogy az egyén információszolgáltatásához igazodik maga a szolgáltatás – részletezi Bánlaki József projektvezető, aki egy szemünk előtt heverő csúfság megszűnését is várja: ha péntek délután veszünk valami méretesebb dolgot, amivel nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik, nem kell hosszú napokig várni a kukásautóra.

A környezettudatos állampolgárokat bevonó technológia egyébként igen-igen terjed a világban – természetesen más vonalakon is, gondolhatunk akár a parkolásra vagy a közlekedésre.

– Az emberek bevonására ki kell dolgozni egy ösztönzőrendszert, hogy aki csatlakozik, az például kapjon valamilyen kedvezményt. Egyébként meg ott van a másik oldal is, hogy ha hetekig nem tartózkodom otthon, akkor az én szempontomból feleslegesen jár arra a kukás – mutat rá egy újabb kézen fekvő dologra Kálomista Imre, a BAY-IKTI igazgatója.

Az illegális hulladékforgalom megszűnésének persze nem mindenki örül, csak – mint Bánlaki mondja – az államnak el kell döntenie, kinek az érdekét tekinti előbbre valónak.

Egy projekt sikerességét azzal lehet lemérni, hogy vagy piaci megbízás követi, vagy újabb projektet szül. Az állami tulajdonú közhasznú nonprofit kft. a kettő reménykeltő keverékébe került, ugyanis egy piaci cég pályázott egy úgynevezett pilot-rendszer kiépítésére, RFID-NFC technológiával, a pályázat kutatás-fejlesztési részének elvégzésével pedig megbízta Bánlakiékat, ami az állami kutatóintézet számára piaci árbevételt jelent.

A hulladékgazdálkodók zsebébe egyébként igen nehéz belelátni, és Kálomista Imre sem vállalkozna rá, de településszerkezettől, illetve lélekszámtól függően akár 10-15 százalékos veszteségük is lehetett eddig abból, hogy nem tartották kézben, milyen szemetet kezelnek. Azt természetesen nem lehet mondani, hogy minden háztartás azonnal kisebb szemétdíjat fog majd fizetni, ám a rendszer garantálja azt, hogy azoké lesz a hosszabb számla, akik nagyobb mértékben terhelik a környezetüket. Az informatikai megoldás a már említett újabb projekt lezárultával jövő nyárra rendelkezésre fog állni, és például arra is jó lesz, hogy ha egy szelektív gyűjtő megtelik, a környékről bárki küldhet jelzést a „központnak” arról, hogy jöhet a kukás.