A vártnál kevésbé radikális MNB-program kedvező piaci fogadtatását jelzi, hogy az előző napi javulást követően pénteken is jelentősen csökkent a londoni piacon a magyar szuverén törlesztéskockázat fedezetére szolgáló származékos befektetési konstrukciók árazása, amely a hét elején még idei csúcspontján járt.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai pénteki elemzésükben kiemelték, hogy a magyar kis- és középvállalatoknak a hitelezésösztönző programban kijelölt 2 százalékos felső kamatküszöb „rendkívül kedvező” kamatkondíciót jelent. A magyar vállalkozások jelenleg 8 százalék körüli – a kis- és középvállalatok ennél is magasabb – piaci kamattal jutnak új bankhitelhez, vagyis az MNB hitelezésélénkítő programja által megcélzott kis- és közepes méretű vállalkozások szempontjából a 2 százalékos felső kamathatár „masszív”, 6,00 százalékpontot meghaladó kamatcsökkentésnek felel meg – hangsúlyozták a társaság felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzői.
Közölték ugyanakkor, hogy a program részletei között nem találnak olyan elemeket, amelyek módosítanák a ház által a forintra jelenleg érvényben tartott, középtávra szóló negatív kilátást. Az elemzők megerősítették, hogy fenntartják a deviza-előrejelzéseikben szereplő 320 forint/eurós célszintet.
A BNP Paribas bankcsoport szakelemzői pénteki értékelésükben úgy fogalmaztak, hogy akik Matolcsy György MNB-elnöktől „az unortodox monetáris politikai eszköztár nagy páncélöklének bevetését” várták, azok most nyilvánvalóan csalatkoztak.
A ház szerint a nemzeti bank által bejelentett hitelezésösztönzési csomag összetétele nem volt sem meglepő, sem sokkoló, mivel az elhangzott tervek mindegyike már korábban is felmerült. Mindemellett a program mérete sem jelent komolyabb hitelkockázatot a jegybankra – és így Magyarországra mint szuverén adósra sem –, és a forintárfolyamra sem gyakorol jelentős fenyegetést.
Az elemzők úgy látják, ennek alapján valószínűtlen, hogy a tervezett intézkedések összességükben szignifikáns hatásokkal járnának, és ez „minden bizonnyal igaz a gazdasági növekedésre is”. A cég szakértői közölték: saját becsléseik alapján a 250 milliárd forintos olcsó hitelforrás – ha teljes mértékben lehívják – a legjobb esetben 0,1 százalékpontot adhat hozzá a magyar hazai össztermék növekedési üteméhez.
A BNP Paribas elemzői szerint a program sikere – a kereskedelmi bankok részvételi hajlandóságának mértékén túl – attól is függ majd, hogy élénkül-e a vállalati szektor hitelkereslete. Jóllehet a bizonytalan globális növekedési kilátások is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar vállalatok vonakodnak a beruházásoktól, a magyar gazdaságpolitika „gyakori és váratlan” irányváltásai sem javítottak azonban sokat a helyzeten. A középtávú bizalom erősítéséhez és a magánszektorbeli beruházási kiadások ösztönzéséhez „égetően szükséges” lenne az is, hogy a politikai döntéshozók „meghonosítsák a stabilitás érzetét” a gazdaságpolitikában – fogalmaztak pénteki értékelésükben a társaság elemzői.
