A szocialista kormányzások idején a kis- és a közepes családi gazdálkodóknak esélyük sem volt arra, hogy termőföldhöz jussanak, ezért nem meglepő, hogy mára óriási földéhség alakult ki vidéken – válaszolta a Magyar Nemzet megkeresésére Szabó Csaba földügyekért felelős miniszteri biztos. Az MSZP-s gyakorlat – tette hozzá – egyébként is az állami földek értékesítése volt. De a bérbeadás során is főként a nagy gazdaságoknak kedveztek. Olyannyira, hogy egyes társaságok ingyen művelhették a köztulajdonban lévő birtokokat. Mindeközben a helyben lakó kisgazdák hiába szerették volna, nem tudták növelni gazdaságukat vagy rendezni birtokaikat. Ezzel egy időben nagy számban maradtak parlagon állami tulajdonban lévő területek – mutatott rá Szabó Csaba. Mindezek után – fejtette ki – nem meglepő, hogy a kormányváltás után a gazdálkodók körében hirtelen és tömegesen megjelent a termőföldek iránti igény.
A 2010-ben felállt új kormány hozzáfogott az agrárium rendbetételéhez, s ezen belül egy új földhaszonbérleti pályázati rendszert teremtett – emlékeztetett Szabó Csaba. A miniszteri biztos szerint ez az első olyan nemzeti program az ország történetében, amelyik állami földhöz juttatja a családi gazdálkodókat. Az állami földbérletekre kiírt pályázatokon annak ellenére is jelentős volt a túljelentkezés, hogy a kormány komoly feltételeket írt elő, elég, ha csak az állattartási kötelezettségre utalunk. – Egy birtoktestre átlagban öt-nyolc gazda adja be igényét, ám a jobb mezőgazdasági területeknél tizenöt-hússzoros túljelentkezést is tapasztaltunk – mondta Szabó Csaba.
Dénes Zoltán
További részletek a Magyar Nemzet szombati számában.
