„Pozitívnak értékeljük a közbeszerzési törvény 2011-es elfogadása óta eltelt majdnem két évet, sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, az ajánlatkérők és az ajánlattevők számára jobban kezelhető jogszabály jött létre – nyilatkozta portálunknak Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke. – Már látjuk az eredményeket is, ami annak köszönhető, hogy a törvény elfogadását követően a piac még bizonytalan volt az egyes feltételek megváltoztatása miatt, de mostanra megtörtént az alkalmazkodás, amit világosan mutatnak az idei év első nyolc hónapjának számadatai is” – tette hozzá.
„Értékben 44, míg darabszámában 38,5 százalékos bővülést láthattunk a közbeszerzésekben 2012-höz képest 2013 augusztusáig – ismertette a hatóság elnöke. – Az uniós támogatások felhasználása területén is növekedést regisztrálhattunk, mivel 2012-ben 43,2 százalékos volt az EU-s források igénybevételével megvalósuló közbeszerzések aránya, addig ez idén 48,9 százalékra kúszott fel. A kkv-k 2012-ben a közbeszerzések területén a kiírások 79,2, míg idén 85 százalékát nyerték el” – tette hozzá.
Gajdos szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy a törvény jobban használható a korábbi szabályozáshoz képest. A szakember felidézte, hogy 2011 tavaszától a törvény elfogadásáig hosszadalmas jogalkotói munka volt, amiben a hatóság aktív szerepet vállalt, majd a jogalkalmazás időszakában is folyamatos volt a kommunikáció az illetékes minisztériummal. Szólt arról is, hogy az új törvény sokkal átláthatóbb, mint a korábbi jogszabály, amely hozzájárult a közbeszerzési viszonyok átláthatóságához.
A hatóság elnöke emlékeztetett arra is, hogy a közbeszerzési törvény 2013. július 1-jei módosítását követően a KH feladata lett a közbeszerzési adatbázis működtetése, ami azért fontos, mert így az eljárások dokumentumait ebbe az adatbázisba fel kell töltenie majd az ajánlatkérőknek. Szakértők szerint ez a fajta nyilvánosság növeli az átláthatóságot, ami óriási lépés a hivatal számára is – tette hozzá.
A jogalkotóknak kifejezett szándéka volt 2011-ben, hogy csökkenjen a megalapozatlan, az eljárásokat lassító vagy gátoló panaszok, jogorvoslatok száma – fejtette ki Gajdos. Szerencsére ezen a téren is sikerült előrelépni, mivel a döntőbizottság előtti eljárások száma 20-25 százalékkal csökkent 2011-hez képest, ismertette a szakember. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ha valamely résztvevő jogos érdeke sérül a közbeszerzési eljárásban, ne tudna érvényt szerezni igazának.
Szólt arról is, hogy a KH tavaly decemberben fogadta el, majd március 1-jén lépett hatályba a közbeszerzési etikai kódex, amely egyedisége mellett angolszász és német elemeket is tartalmaz. Ez a kódex nem jogszabályokat, hanem normákat tartalmaz, a piac méretéhez képest egyelőre kevesen csatlakoztak, de ezzel a pici lépéssel is hozzájárulhattunk a korrupció visszaszorulásához – fejtette ki Gajdos.
A KH elnöke elmondta, hogy a hatóság kizárólag a parlamentnek alárendelt független szervezet, ráadásul az uniós irányelvek is ilyen irányba haladnak, így Magyarország mindenképpen úttörőnek számít. Egyébként Olaszországban kezd kialakulni a miénknél is erősebb ellenőrzési funkciójú szervezet, de ők is még az európai irányelvek elfogadására várnak – tette hozzá. Gajdos az új uniós irányelvekről elmondta, hogy azt csak 2014. január 20-án fogják elfogadni, majd ezt követően két éve lesz minden tagállamnak, hogy átültesse saját jogrendjébe, ami szerencsére meglehetősen tág időkeret ahhoz, hogy a leghatékonyabb módon alkalmazkodjunk hozzá.
