Hazai cégek megítélését befolyásolhatja a Gyurcsány-család

Európai uniós pénzből minősítheti a magyar munkahelyeket, vállalkozásokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a konföderációs tag Vasas Szakszervezetek. Ez azért aggályos, mert a szövetség idehaza és külföldön is rendszeresen bírálja a kormányt, ráadásul szoros kapcsolatok fűzik a baloldali pártokhoz, szervezetekhez, beleértve a tagállami jogkörök csorbítását támogató Gyurcsány-pártot és a bevándorláspárti Európai Szakszervezeti Szövetséget. A szakszervezeti konföderáció kapcsolata a baloldallal nem újkeletű, ám a politikai célok kihathatnak egyes vállalatok megítélésére a minősítéssel.

Egykori főnökével tárgyal a mostani érdekképviseleti elnök 2004-ben Fotó: MTI/Soós Lajos

Alkalmas lehet a baloldal politikai céljainak elősegítésére, valamint a kormány foglalkoztatáspolitikai intézkedései elleni támadásra, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) és a Vasas Szakszervezetek határozhatják meg a minőségi munkahelyek kritériumrendszerét – értesült szakszervezeti körökből a Magyar Nemzet. Ehhez közel ötvenmillió forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a két szakszervezet közös konzorciuma. Kordás László, a Maszsz elnöke ezzel kapcsolatos közleményében ismertette, a Minőségi munkahely cím elnyerésének alapfeltétele lesz, hogy a cégnek ne legyen bírsága a munkaügyi hatóságtól, továbbá értékelik a munkaügyi kapcsolatok rendezettségét; megvizsgálják, működik-e szakszervezet, van-e munkavédelmi referens, van-e kollektív szerződés az adott cégnél. A Minőségi munkahely cím három évig használható, a két képviselet abban bízik, hogy a minősítés meglétét az álláskeresők is figyelembe veszik.

Beárnyékolja a függetlenséget a baloldal?

A baloldal kénye-kedve szerint is alakulhat a két szakszervezet által kidolgozott minősítési rendszer, illetve a cégek megítélése. Forrásaink ugyanakkor elismerték, szükség van olyan szempontrendszerre, amely a munkáltatókat is a tisztességes foglalkoztatás betartására ösztönzi, mert vállalatmérettől függetlenül vegyes a kép a hazai cégvilágban, ugyanakkor a két szervezet tevékenységének függetlenségére nincs garancia.

Noha a Magyar Szakszervezeti Szövetség a munkavállalók elenyésző részét, néhány százalékát képviseli, országos konföderációként a kormányzati döntésekről rendszeresen állást foglal, leginkább bírálja azokat. Szoros kapcsolatot ápol a nyíltan bevándorláspárti Európai Szakszervezeti Szövetséggel (ETUC) és baloldali európai uniós képviselőkkel is.

E kapcsolatoknak miatt pedig érdemi szerepük van abban, hogy akár a nemzetközi szervezetek, akár az európai döntéshozók keményebb kritikával illessék a magyar kormányt. Emellett a jellemzően baloldali sajtóban társadalmi szerepükhöz mérten jóval nagyobb hangasúlyt kap véleményük.

Legutóbb egy hónapja, az Európai Unió helyreállítási tervének támogatására szólította fel levélben Orbán Viktor miniszterelnököt Luca Visentini, az ETUC főtitkára és a szervezet elnöke, Laurent Berger. Mindezt annak ellenére, hogy a kormányfő nem tett olyan kijelentést, hogy bojkottálná a tervezetet. Az eset kapcsán Palkovics Imre, a politikai pártoktól független Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke akkor arra hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét, hogy a Maszsz nem volt hajlandó belevenni a levélbe a kért pontosításokat, Palkovics Imre szerint egyértelműen politikai célból.

A Maszsz az elmúlt hónapokban többször is nyíltan beállt a Demokratikus Koalíció Európai Egyesült Államokkal kapcsolatos, tagállami jogköröket csorbító céljai mögé. Egyebek mellett támogatja a Gyurcsány-párt európai minimálbérekre vonatkozó felvetését. A járvány kitörését megelőzően egy Dobrev Klára DK-s európai parlamenti képviselővel közös fórumon Kordás nyíltan ki is jelentette, előnyös lenne hazánknak, ha Brüsszel döntene a magyar bérekkel kapcsolatos kérdésben.

A magyar munkavállalókat arról sem Gyurcsányné, sem Kordás nem tájékoztatta, hogy az Európai Bizottság többször világossá tette: esze ágában sincs bevezetni uniós minimálbért, a kötelező legkisebb keresetre vonatkozó uniós módszertant, vagy bármilyen, tagállami jogköröket csorbító intézkedést. A közös minimálbér bevezetésének tervét ráadásul már hónapokkal ezelőtt visszautasította Brüsszel mellett a tagállamok nagy része is.

Szintén slágertéma a kormánykritikus képviseletek körében a hazai szociális párbeszéd állapota. Legutóbb e hónap elején találkozott Dobrev néhány szakszervezeti vezetővel, akik – a politikus közleménye szerint – abban bíznak, hogy az EU-n keresztül nyomást lehet gyakorolni a magyar kormányra, erősítve a szakszervezeteket. Kordás László a hazai és a nemzetközi fórumokon is azt állítja, a hazai szociális párbeszéd intézményét lerombolta a kormány. Hazánk az uniós ajánlásoknak megfelelően egyeztet egyebek mellett a minimálbér összegéről is, vagyis a munkaadói és szakszervezeti oldal részvételével. A járvány kitörését követően heti rendszerességgel megtartott üléseken, valamint az őszi bértárgyalásokon ráadásul a Maszsz elnöke is rendszeresen részt vett.

Régi barátság Gyurcsány Ferenccel

A Maszsz kormányt támadó, baloldalhoz ma is lojális viselkedése nem meglepő, a rendszerváltás óta ez jellemzi a pártállami szakszervezet utódjaként emlegetett szövetséget – hangsúlyozták szakszervezeti forrásaink. Kordásnak már a Maszsz elődje, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnökeként 2002-ben feladata volt, hogy az MSZP-vel megkötött választási együttműködésében foglaltakat végrehajtsa. Ekkor a konföderáció nyíltan kiállt az MSZP mellett, a kampányt pedig aktívan segítette.

Kordás László 2004 és 2007 között – a baloldali kormányok tagjaként – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium munkaügyekért is felelős parlamenti államtitkára volt.

A foglalkoztatáspolitika ugyanakkor ebben az időszakban korántsem volt sikeres: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ezekben az években – még a 2008-as válság kitörése előtt – szakadtunk le a régiós versenytársaktól. A munkanélküliség 6,1 százalékról 7,1 százalékra emelkedett, a vállalkozások pedig a túlzott adóterhek miatt alig emeltek a béreken, a feketemunka aránya meghaladta a harminc százalékot.

Egykori főnökével tárgyal a mostani érdekképviseleti elnök 2004-ben
Fotó: MTI/Soós Lajos

A balliberális kormányzat elhibázott foglalkoztatáspolitikai döntéseinek Kordás is kulcsfigurája volt. A munkaadói oldal akkor hiába jelezte, a baloldali kormány intézkedései nem teremtenek új munkahelyeket, és az ország fejlettebb régióiban megjelenő munkaerőhiányt külföldi vendégmunkásokkal lehet orvosolni. A vállalkozói szféra a magas élőmunkateher, tehát a munkáltatói járulék miatt nem emelt bért és nem növelte a foglalkoztatottságot.

Bevándorláspárti európai partner

A hazai konföderációk ugyan tagjai az Európai Szakszervezeti Szövetségnek, de a legszorosabb kapcsolatot a Maszsz ápolja a csúcskonföderációval, gyakran politikai célokra használva. Az ETUC hivatalosan politikától függetlenül képviseli a munkavállalói érdekeket, ám a valóságban mást mutat a szervezet viselkedése: nyíltan támogatja, sőt segíti a migrációt, emellett támogatja a szorosabb európai integrációt, nagyobb brüsszeli nyomásgyakorlással a tagállamokra.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az európai baloldali pártok aktív szerepet szánnak a szakszervezeteknek – derült ki az ETUC tavalyi kongresszusán, ahol a hosszú távú, következő éveket meghatározó tevékenységét is elfogadta a konföderáció.

A vörös csillaggal és munkásmozgalmi indulókkal színesített szakszervezeti rendezvényen a populisták és a jobboldal elleni harc, a klímaváltozás és a szociális Európa, az Európai Egyesült Államok víziója, valamint a migráció legális csatornáinak kiépítése elsődleges feladatként került elő.

Nem csak az európai mozgalom vállal aktívan politikai szerepet, a Maszsz irányításával idehaza is beállt a képviseletek egy része a rabszolgatörvényként elhíresült túlóratörvény-ellenes, 2018 végi demonstrációkba, amely vélhetően a kormány megbuktatását szolgálta. Ekkor a magyar munkavállalók számára is kiderült: a politikai célok fontosabbak az érdekvédelemnél.