Megjegyezte: régóta érvényben vannak a DK konzultációjában megfogalmazott felvetések – tehát az átlag- és mediánkeresethez igazított minimálbérezés elve –, mivel ezeket tartalmazza az Európai Unió alapjogi chartájának vonatkozó része.
A meghatározások többségének is mindössze két-három tagállam tesz eleget. Palkovics emellett ellentmondásosnak tartja, hogy az a Dávid Ferenc – már a Gyurcsány-párt gazdasági szakértőjeként – támogatja Dobrev Klára elképzelését, aki hosszú éveken át a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkáraként még azt vallotta, nem lehet a gazdaság növekedésénél jóval nagyobb mértékben emelni a bért.
Mint ismert, 21 tagállam alkalmaz országos minimálbért, hat országban pedig ágazatonként határozták meg az összeget. Az utóbbi csoportba tartozó északi államok már a felvetést is elutasították az egységes összegről, és a szociális párbeszéd régi gyakorlatát sem adnák át az uniós döntéshozóknak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban világossá tette: nem lesz egységes európai minimálbér.
Az elmúlt napokban a portugál szakszervezetek és munkáltatói képviseletek utasították el az európai szintű döntéshozatalt. Az Európai Szakszervezeti Szövetség szintén a tagállami szociális párbeszéd intézményét erősítené meg, elutasítva a közös uniós bérpolitikát.
Magyarországon nagyon kevesen keresnek minimálbért: hivatalosan 250 ezer munkavállaló, tehát kevesebb mint a dolgozók öt százaléka. Többségük valós, részben feketén megszerzett jövedelme jóval magasabb.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!