időjárás 18°C Vencel 2022. szeptember 28.
logo

Európa elutasítja Dobrevék ötletét

Nagy Kristóf
2020.02.04. 05:55
Európa elutasítja Dobrevék ötletét

Magára maradt Dobrev Klára és pártja, a Demokratikus Koalíció az európai minimálbérötletével, noha a Gyurcsány-párt tagjai még tegnap is arról beszéltek, Brüsszel támogatja javaslatukat. A hazai képviseletek szerint ennek célja a magyar munkavállalók politikai célú megtévesztése. Korábban Ursula von der Leyen bizottsági elnök, több tagállam és a meghatározó európai szervezetek is kifejezték, tagállami hatáskörben kell maradnia a minimálbér meghatározásának a szociális partnerek egyezsége alapján. A magyar szabályozás is ezt az elvet támogatja.

– Megtéveszti és ismételten politikai célokra próbálja felhasználni a magyar munkavállalókat Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke, valamint pártja, a Demokratikus Koalíció, amikor azt állítják, támogatást élvez az egységes, európai uniós szintű szabályok szerint meghatározott minimálbér bevezetése – reagált a Magyar Nemzet megkeresésére Palkovics Imre azt követően, hogy a Gyurcsány-párt tegnap bejelentette, konzultációt indít az európai minimálbérről.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke felidézte: több tagállam – élükön a skandináv országokkal – már régóta élesen bírálja mind az egységes, valamennyi országban ugyanakkora összegű, mind az uniós szinten meghatározott, kötelező szempontokat és a tagállami sajátosságokat mérlegelő ­európai minimálbér gondolatát.

Palkovics Imre arra is emlékeztetett, hogy a baloldali politikai erők kormányzásukkor végérvényesen elveszítették intézkedéseik­kel a munkavállalókat, jelenlegi, minimálbérrel kapcsolatos konzultációjuk pedig porhintés.

Gyurcsányné egyedül maradhat nagy ívű elképzeléseivel
Fotó: Európai Parlament

A szakszervezeti vezető kiemelte: a kötelező legkisebb kereset meghatározásához az Európai Bizottság is azt javasolja, hogy a tagországok munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteinek, tehát a szociális partnereknek kell egyezségre jutniuk az összegről akár országos, akár ágazati szinten. Amennyiben ez nem sikerül, akkor a nemzeti kormányok határoznak a minimálbérről.

Magyarországon a szociális párbeszéd – noha bizonyos kérdésekben nem hatékony – jogszabályi háttere adott. A minimálbérről a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács dönt azt követően, hogy a versenyszférát magában foglaló konzultációs fórumon a szakszervezetek és a munkaadók már egyeztettek az összegről. Amennyiben a tanácsnak nem sikerül döntenie, akkor a kormány határozhatja meg az új minimálbért, de azt is megteheti, hogy nem dönt, így a végül a képviseleteknek kell eljut­niuk az egyezségig.

– Szó sincs tehát arról a Gyurcsányék által támogatott föderalista vágyálomról, hogy az Európai Egyesült Államok szellemében közös kötelező legkisebb keresetet vezetne be Brüsszel. Az Európai Bizottság mindössze a szegénység visszaszorításának és a munkavállalók anyagi helyzetének javítása érdekében tervez kidolgozni új iránymutatásokat – fogalmazott a Munkástanácsok vezetője.

Megjegyezte: régóta érvényben vannak a DK konzultációjában megfogalmazott felvetések – tehát az átlag- és mediánkeresethez igazított minimálbérezés elve –, mivel ezeket tartalmazza az Európai Unió alapjogi chartájának vonatkozó része.

A meghatározások többségének is mindössze két-három tagállam tesz eleget. Palkovics emellett ellentmondásosnak tartja, hogy az a Dávid Ferenc – már a Gyurcsány-párt gazdasági szakértőjeként – támogatja Dobrev Klára elképzelését, aki hosszú éveken át a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkáraként még azt vallotta, nem lehet a gazdaság növekedésénél jóval nagyobb mértékben emelni a bért.

Mint ismert, 21 tagállam alkalmaz országos minimálbért, hat országban pedig ágazatonként határozták meg az összeget. Az utóbbi csoportba tartozó északi államok már a felvetést is elutasították az egységes összegről, és a szociális párbeszéd régi gyakorlatát sem adnák át az uniós döntéshozóknak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke korábban világossá tette: nem lesz egységes európai minimálbér.

Az elmúlt napokban a portugál szakszervezetek és munkáltatói képviseletek utasították el az ­európai szintű döntéshozatalt. Az ­Európai Szakszervezeti Szövetség szintén a tagállami szociális párbeszéd intézményét erősítené meg, elutasítva a közös uniós bérpolitikát.

Magyarországon nagyon kevesen keresnek minimálbért: hivatalosan 250 ezer munkavállaló, tehát kevesebb mint a dolgozók öt százaléka. Többségük valós, részben feketén megszerzett jövedelme jóval magasabb.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.