Nincs kétség, a lakossági keresletet a koronavírus rombolásával különösen sérült ágazatokban már-már létfontosságú szükséglet további eszközökkel ösztönözni, bár arra március óta már több látványos lépést tett a kormány. Az általános vállalkozás- és munkahelymentő intézkedések mellett például az egyik leginkább veszteséggel sújtott kkv-körben, a vendéglátó vállalkozásokon segítene az MNB azzal, hogy javasolja a kiszállított és elviteles ételek áfakulcsának nagyarányú csökkentését.
– Nagyon örülünk, ilyen konkrét javaslatokat a kereslet, a munkahelymegtartás, a vállalkozások túlélése érdekében már március óta erőteljesen szorgalmazunk az ágazat képviselőivel együtt – mondta megkeresésünkre Kovács László.
A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke jelezte: már látható, hogy ahol ha mérsékeltebben is, de az ősszel is megmaradt a belföldi forgalom – vagyis főként vidéken és a főváros külkerületeiben, azaz kevésbé a külföldiekre szakosodott övezetekben, – azok az üzletek talpon fognak maradni, az újabban várható állami támogatásokkal pedig biztosra vehető a túlélésük. Ehhez eddig is több lehetőség adódott, de az üzemeltetők költségei ahhoz képest, ahogy a vendégjárás meghatározó arányú zuhanásával leapadt a bevétel, még mindig túlterhelik a munkáltatókat, ezért mostanra vészjósló szakaszba került a bejáratott munkaerő-állomány.
Az MNB fölveti a forgalmi adócsökkentés szükségességét is a célzott támogatás érdekében. A kereslet élénkítését segítő fejezetben szerepeltetik a házhoz szállított ételek áfájának öt százalékra csökkentését a jelenlegi 27-ről, amivel az iparági szereplők szerint is nagyon nagy segítséget kapnának az érintett kkv-k.
– Azok a vállalkozások ugyanis, amelyeknek korábban nem volt a kiszállításban gyakorlata, csak belecsöppentek a kényszerű áthidaló megoldás által villámgyorsan kialakított újabb versenybe, kellő rutin híján inkább veszítettek a váratlan lehetőségen – jelezte Kovács László.
Rámutatott: ahol külső futárszolgáltatót, taxis fuvarozót, vagyis alvállalkozót vettek igénybe, a túlélés érdekében sebtiben elérhetővé tett ételrendelések és kiszállítások költségei végül inkább tovább húzták az éttermesek zsebét. Például egy 2500 forintos étel esetén jellemző tendencia volt, hogy a házhoz juttatás miatti plusz költség elvitte a rendelésből származó bevétel több mint felét, ez rendelésenként összeadva a nap végén vegyes képet festett a válságellenes ötlet fenntarthatóságáról számos egységben.
