BKIK: Azonnal meg kell kezdeni a fővárosi válságkezelést

Nemet mondanak az ipa+ fővárosi válságadó ötletére, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által korábban javasolt Budapesti Válságkezelő Alap azonnali elindítását szorgalmazzák a vendéglátó- és szállodaipari szakma szervezetei és több nagy országos vállalkozói érdekképviselet. A válságkezelési kerekasztalon ütemezést is ajánlottak: a kormányzati intézkedések kiegészítéseként a főváros elsőként egy 25 milliárdos csomaggal, főként bértámogatással járuljon hozzá a cégek megmentéséhez.

A Nagy Elek BKIK-elnök kezdeményezte széles körű gazdasági érdekképviseleti fórum résztvevői egyöntetűen elutasították az ipa+ elnevezésű válságadó elképzelését, hangsúlyozva, hogy véleményük szerint a fővárosnak van erőforrása a vállalkozásai támogatására. A kerekasztal résztvevői felhívják a figyelmet, hogy a versenyszférában a foglalkoztatottak közel 70 százaléka – országosan több mint 2 millió, Budapesten pedig közel 500 ezer fő – a kkv-szektorban dolgozik, ezért rendkívül fontos, hogy azonnali segítséget kapjanak – olvasható a kamara közleményében.

A kerekasztal résztvevői javaslatot tettek a BKIK által korábban indítványozott Budapesti Válságkezelési Alap intézkedéseinek ütemezésére is: az arányos teherviselés elve alapján felkérik a fővárost, hogy a kormány intézkedéseinek kiegészítéseként, a tavasszal elmaradt támogatások fejében egy legalább 25 milliárdos intézkedéscsomaggal járuljon hozzá a fővárosi turisztikai cégek megmentéséhez, a mikro-, kis- és középvállalkozásokra fókuszálva. Ennek nagyobb része bértámogatás lenne, amihez a kormány járulékelengedéssel adjon segítséget. A csomag sikeres elindulása után, következő lépésként a válságkezelő források kibővítésére a kerületeket is be kell majd vonni, hogy hasonló összeggel járuljanak hozzá a mentőcsomaghoz. A szervezetek szerint a főváros forráshiányra hivatkozása nem elfogadható érv, hiszen hatékonyabb gazdálkodással, beruházások elhalasztásával és költségcsökkentéssel, valamint hitelfelvétellel kezelhető lenne a jelenlegi válsághelyzet.

A Budapesti Válságkezelő Alap elindításának első lépései – a főváros javasolt hozzájárulása a mentőcsomaghoz:

15 milliárd forint bértámogatás a kormány által korábban már támogatott vendéglátáson kívüli, jelentős visszaesést elszenvedő ágazatok, köztük például a szállodaipar, az idegenvezetők és a taxisok számára.

4 milliárdos kerettel fogyasztásélénkítés (taxi, étel-házhozszállítás, lakossági szolgáltatások).

1 milliárdos kerettel munkaerő-iparágváltó támogatások.

4 milliárdos kerettel hitelönrész-támogatás építőipari beruházásokhoz.

1 milliárdos kerettel a vendéglátóhelyek újranyitása esetén fűthető terasz kialakításának és higiéniai intézkedéseknek a támogatása.

További, az alapon túl nyújtott lehetséges támogatás: az építményadó elengedése vagy halasztása kkv-vállalkozás által tulajdonolt szállodák, szálláshelyek esetében.

A BKIK már korábban is jelezte, hogy a költségvetési főösszeg arányában maga is beszáll a válságkezelésbe. A kamara az 1,5 milliárd forintos éves büdzséjéből 5 százalékot a válságkezelő alapra fordít, mivel a fővárostól is hasonló erőfeszítést kér. A megbeszélésen Vadász György a Magyar Iparszövetség nevében hasonló felajánlást tett. A részt vevő szervezetek a kormánytól a 15 milliárdnyi bértámogatáshoz köztehermentességet kérnek, amelynek értéke közel 12 milliárd forint, vendéglátáshoz és turizmushoz köthető vállalkozások esetén a kata adó elengedését, és kedvezményes építőipari beruházási hitelt 16 milliárd forint értékben – írták.

A BKIK szakértői szerint ugyanakkor már most minden erőfeszítést meg kell tenni a válság utáni, tavaszi talpra állás és piacélénkítés érdekében. Javaslatuk szerint a következő fővárosi és kormányzati intézkedések kellenek az érintett vállalkozások megsegítéséhez.

A vidékiek és a határon túli magyarok Budapestre látogatásnak kormányzati támogatása, a V4-ekkel közösen kidolgozott turisztikai csomag, vagy a külföldön élő magyarok ideutazásának ösztönzése.

Az iparűzési adó és a társasági nyereségadó napokban megismert felfüggesztési javaslatát illetően a résztvevők a társasági adó csökkentését üdvözlik, azzal a megjegyzéssel, hogy egyes szektorokban ennek nem lesz jelentősége, mivel nem várható nyereség. Az iparűzési adó esetében annak teljes vagy részleges elengedését a kkv-szektor részére látnák reálisnak, szektoriálisan vagy adott árbevétel-csökkenés esetén.

A kerekasztalon a BKIK meghívására a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), a Magyar Idegenvezetők Egyesülete, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ), a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége (MARESZ), a Magyar Beutaztatók Szövetsége (MABEUSZ), az Országos Taxis Szövetség, az MGYOSZ, a VOSZ, a VOSZ KMRSZ, az OKISZ és az IPOSZ vett részt.